A magyar, a német, a belga, az olasz és a spanyol gázbehozatali árakat hasonlította össze egy korábbi elemzésében a GKI Energiakutató Kft.; az összevetés tanulsága az, hogy az ezen országok által a Gazpromtól vett gáz ára szűk sávban és azonos irányban mozog, és a vizsgált időtartam nagyobb részében a hazai importár az alacsonyabbak közül való – értékelte a kutatás eredményét Hegedűs Miklós, a társaság első embere a FigyelőNetnek.

A Népszabadság egyik cikkének írója a kutatóintézet grafikonjából más következtetésre jutott: a 2006 elején fennálló állapotot „kimerevítve” a lap szerdai számában azt írta, hogy a vizsgált országok közül Olaszország után hazánk szerzi be a legdrágábban a gázt Oroszországból.

Az egymásnak látszólag ellentmondó, de egyaránt valós állításokat Hegedűs azzal magyarázta, hogy az egyes európai országok Gazprommal kötött szerződésében vélhetően más-más ármegállapítási képlet szerepel, így az országok bizonyos időszakban relatíve olcsón, máskor viszonylag drágán jutnak az energiahordozóhoz. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nagyobb tételben vásárlók – például Németország – vélhetően kedvezményeket kapnak – mondta a GKI Energiakutató Kft. vezetője.

A hosszú távú szerződések rendszere miatt a Vedomosztyi című orosz lap értesülése is nehezen értelmezhető, amely szerint a Gazprom jövőre 17,2 százalékkal drágítja Európa számára a földgázt – mondta a szakértő. Hegedűs Miklós szerint inkább arról lehet szó, hogy a cég igazgatósága az általa ismert szerződésekben szereplő képletek alapján ennyivel több bevételre számít 2007-ben, mint 2006-ban.

A szakértő szerint az oroszok a „gázfegyvert” is csak akkor tudják bevetni, ha egy lejáró szállítási szerződés után a vásárló ország új alku kötésére kényszerül. Magyarország e tekintetben biztonságban van: 2015-ig szól a Gazprom szállítási szerződése, így a mostani éves 14,7 milliárd köbméteres gázszükségletből 9,2 milliárdot kiszámítható körülmények között vásárol.

A gázszállítási szerződést a felek egyébként üzleti titokként kezelik. A kontraktusban szereplő árszámítási képletről annyi tudható, hogy az fele-fele arányban a tüzelőolaj és a gázolaj világpiaci árához köti a gáz árát, méghozzá kilenc hónapos késleltetéssel – nyilatkozta Hegedűs Miklós. Ebből az következhet, hogy az év elejei magas olajárak most drágítják a földgázt.