Az uniós és a magyar energiapolitika kulcskérdései az ellátás biztonsága, a piaci verseny fokozása, illetve a fenntartható fejlődés - hangsúlyozták tegnap a budapesti német nagykövetség és a Friedrich Ebert alapítvány szimpóziumán.

Az árak leszorításának lehetőségéről azonban szinte egyáltalán nem esett szó. Mi több, Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára szerint a magas energiaárak takarékosságra ösztönöznek.
Matthias Machnig, a német szövetségi környezetvédelmi, természetvédelmi és reaktorbiztonsági minisztérium politikai államtitkára elsősorban a "fenntartható fejlődés", azaz a környezetvédelem, a megújuló energiaforrások és az energiatakarékosság fontosságát emelte ki.

- A környezetvédelmet nem szabad viszonylagosan, például a gazdaság fejlődésének tükrében megítélni. Németország a hagyományos energiahordozók közül elsősorban a szenet támogatja, amely ma már - vélekedett - a korszerű erőművekben az eddigieknél jóval kisebb környezetszennyezés mellett égethető el. Kóka János gazdasági miniszter szerint az embereket tudatosabb, hatékonyabb energiafelhasználásra kell ösztönözni: az árak leszorításának emlegetése szerinte is inkább egy fajta "közérthető"
(értsd: demagóg) politika eszköztárába tartozik.

(Szlovákiában mindenesetre éppen tegnap jelentették be, hogy a második fél évben 4-5,6 százalékkal csökkenhet a földgáz ára a lakosság számára.)

Lapunk kérdésére Matthias Machnig kifejtette: megítélése szerint a magyar energiapolitika mindenben harmonizál az unióssal. Kétkedésünkre megjegyezte: minden uniós tagország maga dolgozza ki stratégiáját. Tény például - fejtette ki -, hogy vannak gazdaságilag fejlettebb és fejletlenebb uniós tagok: abban az esetben, ha az unió javaslata alapján a világ országai 2020-ig 30 százalékkal csökkentik az üvegházhatásért felelős szén-dioxid kibocsátását, Németország ezt további 10 százalékkal megpróbálja túlteljesíteni, de ezt nem várja el a fejletlenebb tagországoktól.

Az atomerőművek kérdésében Németország álláspontja továbbra is határozott "nein", vagyis szintén 2020-ig a még működőket is bezárják. (Németországban ez okozza a legnagyobb konfliktust az együtt kormányzó kereszténydemokraták és szociáldemokraták között: előbbiek atompártiak, utóbbiak nem. Beszédes a szociáldemokrata színekben politizáló Machnig minisztériumának elnevezése is, amely jelzi:
a környezetvédelem és a reaktorbiztonság egy kézbe tartozik.) Persze ott is változhat a politikai széljárás, vagyis erre a kijelentésre egészen 2020-ig nem kell "mérget venni".

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország támogatja az atomenergia felhasználását, kifejtette: tudomásul veszik, mivel az unió döntése értelmében ez tagállami hatáskör, de felhívta a figyelmet arra, hogy a
25 uniós tagállamból 17 ellenzi, vagy nem használja ezt az energiaforrást.

Arra a kérdésünkre, hogy a magyar energiaipar többségét tulajdonló német cégek miért nem élnek a honi beszerzési árak leszorítása érdekében a méretükből fakadó súlyukkal, leszögezte: a szövetségi kormányzat ennek kapcsán nem folytat egyeztetéseket, mert ezek független cégek. Szerinte a helyzetre a verseny bővítése, az elsősorban Oroszországból származó gáz helyett az alternatív energiaforrások arányának növelése, a felhasználás hatékonyságának bővítése nyújthat megoldást.






Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/437186/