A Vecsernyi Liszt szerint a beruházás évi 40 millió tonnás szállítás mellett gazdaságos, de a csövet várhatóan évi 90 millió tonna olaj továbbítására fogják használni. A beruházás 2,62-3,96 milliárd dollárba kerül majd, a végső kapacitása függvényében.

Lefektetése kedvezhet Magyarország olajellátásának is, mert bár a nyomvonal közvetlenül nem érint magyar területet, gondolkodhatunk annak valamilyen leágazásában.

A PEOP-on a kaszpi térség olaja érkezhetne Európába, Románia fekete-tengeri kikötője Constanta felől.
A cső Trieszt mellett csatlakozna rá a Trans Alpine vezetékre (TAL). Az új olajútvonal mellett csökkenhet az Adriai-tenger tartályhajó-forgalma is.

A beruházás gondolata a kilencvenes évek végén merült fel, de akkor a szerbiai Pancevo finomító, majd a horvátországi Omisalj (Krk sziget) érintésével jutott volna el Triesztig. Ennek megfelelően Constanta–Pancevo–Omisalj–Trieszt vonalnak hívták és CPOT rövidítéssel illették. Később azért változtatták meg a tervezett nyomvonalat, hogy nagyobb piacokat érjenek vele el.

Az 1856 kilométer hosszú cső horvátországi szakasza 435 kilométeres lenne. Húszéves használat után Horvátország 1,9 milliárd dollár tranzitbevételre tesz szert belőle, igaz, előtte 760 millió–1,1 milliárd dollárt kell rá költenie. Az előkészületekben igen aktív a horvátországi nemzeti olajtársaság, a Jadranski Naftovod.