Vajon mindent megold a neurotechnológia? Egyelőre aligha, viszont három lehetőség máris körvonalazódik: intelligens interfészek, neuro-számítógépek és hálózatok, valamint a nanotech.

Gyerekcipőben járó, de máris nagykorú tudomány

Az Economist az "agy befolyásolását lehetővé tevő technológiaként" definiálja a neurotechet.
A (tág) szakterületen a legkülönbözőbb technikákat és eszközöket használják: az agyról képet alkotó rendszereket (fMRI, PET, EEG), biochipeket (DNS mikro-adattömböket, protein-, továbbá RNS-chipeket), a genetikai tervezés technikáit, sejtbeültetéseket, elektronikus stimulációt. Viszonylag szerteágazó a termékskála is: gyógyszerek, a pszichológiai kondicionálás (szoktatás), az idegi visszacsatolás (neurofeedback), illetve a mágneses stimuláció sokféle eszköze.

A technikák és a termékek is bizonyítják, hogy az elektronikának és a mérnöki tervezésnek az ember központi idegrendszerére történő alkalmazásaként szintén meghatározott neurotechnológia mind a kereskedelmi, mind a tudományos "nagykorúságot" elérte. Már százezreket kezeltek, és gyógyítottak meg stimuláló szerekkel: siketek a hallásukat, mozgáskorlátozottak a mozgásukat nyerték vissza. Krónikus idegrendszeri rendellenességekben szenvedők fájdalmait szintén enyhíti a sokak szerint a nanotechnél is szebb jövő elé néző neurotech.

A posztinformációs társadalom felé

Zack Lynch, a NeuroInsights kutató és tanácsadócég ügyvezető igazgatója úgy véli: fokozatosan teljesen önálló iparággá fejlődik a neurotechnológia. Az érintett vállalatok az idegrendszeri és mentális betegeknek fejlesztenek kezelési módokat. Vagy új gyógyszerekben, vagy új orvosi eszközökben, vagy mindkettőben gondolkodnak. A kiegészítő kellékek - diagnosztikai szerkezetek, képalkotó rendszerek, adatbázisok, stb. - gyártói szintén fontos szerepet töltenek be.

Lynch posztindusztriális, posztinformációs neurotársadalomként (neurosociety) vázolja fel a jövő társadalmát. Tizenöt törvényt dolgozott ki rá.

Mivel az emberi történelmet technikai-gazdasági hullámok és társadalmi-politikai válaszok határozzák meg, könnyen megállapítható, mikor és hogyan hatnak az új technológiák. A neurotech hullámot 2010 és 2060 közé várja. A nano-biochipek és az agyat feltérképező eljárások a hajtóerők. Előbbiek a különböző funkciók pontos elemzését adják, utóbbiak a molekuláris szintű "események" valós idejű analízisét teszik lehetővé.

A három út

Egyelőre azonban még az információs társadalom hétköznapjait éljük, és a neurotechnológia - szép eredményei ellenére is - inkább biztató jövő. A szakértők három potenciális (igencsak kísérleti fázisban lévő) utat vázolnak fel.

Az intelligens (smart) interfészek alkalmazása akkor válik lehetővé, miután az MI-kutatók megoldották a tanulás általános problémáját. A gépek például azelőtt megtanulják, mit akarunk, mielőtt mi magunk tudnánk. Ez az eljárás igényli a legkevesebb beavatkozást.

A második módszer a biológiai elemekből létrehozandó neuro-számítógépek és hálózatok.
"Noha a biológiára kémiai médiumként gondolunk, valójában más technológiákba illeszthető elektronikus tulajdonságok hosszú listáját kínálja fel" - elmélkedik Fred Hapgood, tudományos szakíró.
A bioelektronikus anyagokat vagy sebészi eljárással (implantátumokként) ültetik be a betegbe, vagy speciális genetikus módszerrel fejlesztik ki a megrendelő számára.

A harmadik utat a nanotechnológia fejlődése biztosítja: a mind jobb tervek és matériák, például a nanaocsövecskék alkalmazása gyorsabb és kisebb neuronokat eredményez, felpörgeti a testrészek közötti kommunikációt.



Forrás: index.hu
http://index.hu/tech/tudomany/neurotech/