Az új eszköz minden egyes cellája egy fényérzékelő. Olyan, mint egy hajlékony, többé-kevésbé átlátszó kártya, amelyet rá lehet fektetni a leolvasni kívánt felületre. A környezeti fény a kártyán áthatolva, a felületről visszaverődve jut a fényérzékelőbe. A működő prototípus 5×5 cm-es, és 0,7 mm osztással tartalmazza az érzékelőket, ami 36 pont/hüvelyk felbontásnak felel meg. A feltaláló, Takao Someya szerint a jelenlegi technológia mintegy 250 pont/hüvelyk felbontású szkennerfólia előállítására képes.

Talán úgy született az ötlet, hogy Japánban a mobiltelefonok kameráit drága magazinok, művészeti albumok egyes oldalainak a megvásárlást helyettesítő lefényképezésére használják. Erre a célra alkalmasabb lehet egy hitelkártya méretű, a telefonhoz csatolható, az energiát is onnan nyerő eszköz - melyet a nagyobb sorozatú gyártás esetén mintegy 10 dollárért lehetne árusítani. Erre három éven belül sor kerülhet - állítja Someya.

De a fentinél komolyabb felhasználási területekre is gondolnak. Miután az érzékelő hajlékony, palackokra, flakonokra is rá lehet fektetni, és digitalizálni a lefedett területet. A hajlékony műanyag szkennerfólia nagy előnye a jelenlegi síkágyas lapolvasókkal szemben, hogy nem tartalmaz mozgó alkatrészt, viszont azok több ezer pont/hüvelykes finomságát soha nem érhetik el. Ráadásul az elvileg lehetséges színes változat, az alapszínekre érzékenyített cellákkal még kisebb finomságú. Ennek ellenére a szkennerfóliával jobb képeket lehet készíteni a nem sík felületű tárgyakról, mint a mobiltelefon-kamerával.




Forrás: nol.hu