A magyar kutatók-fejlesztők több száz európai közös projektben vesznek részt, 15-20 százalékos pályázati sikerarányuk pedig meghaladja az európai átlagot - mondta Siegler András, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese, sajtótájékoztatón, szerdán Budapesten. Hozzátette: a magyar szakemberek az informatika, a bio- és nanotechnológia, valamint a közlekedés területén a legsikeresebbek.

Utalt arra, hogy az EU 1999-2002 közötti 5. K+F keretprogramját Magyarország 5-10 millió eurós pozitív szaldóval zárta, ami a 60 millió eurós befizetés, és a 65-70 millió eurós pályázati kifizetés eredménye.
A 6. keretprogram során 2003-ban 17 millió eurós befizetés mellett, 27 millió eurót nyertek el a magyar kutatók, akik nemzetközi konzorcium tagjaiként pályáztak uniós forrásra. Siegler az MTI-nek korábban elmondta: az NKTH 2004-ben 33 milliárd forint értékben támogatott pályázatokat, az idén pedig mintegy 35 milliárd forint lesz ez a keretösszeg.

Siegler András márciustól az EU kutatási főigazgatóságának, unión kívüli országokkal folytatott K+F együttműködésért felelős igazgatójaként dolgozik tovább, így Kazatsay Zoltán után - aki a közlekedési főigazgatóság helyettese lett - ő a második magyar szakember, aki szerepet kap az unió felső szintű szakmai munkájában.

Célkitűzés

Az EU 6. K+F keretprogramja 2003-tól 2006 végéig 17,5 milliárd eurót tartalmaz, ami 2004. május 1-jétől a bővítés miatt felemeltek 20 milliárd euróra. A 2006-tól kezdődő időszakban - ami a szándék szerint már nem négyéves, hanem a költségvetési ciklushoz igazodva 7 éves lesz - ezt az összeget a duplájára kívánja emelni az EU, ami így várhatóan már 40 milliárd euró lesz. Ez az összeg mindössze 5 százaléka annak, amit az unió 25 tagállama K+F-re költ, mivel a tagállamok innovációs kiadásaik többségét a nemzeti kutatási programokban költik el.

Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 10 éven belül a világ legversenyképesebb régiója legyen, amihez a K+F ráfordításoknak el kell érniük a GDP 3 százalékát, másrészt a vállalkozói szféra 57 százalékos szerepvállalását legalább 75 százalékra kell növelni. Jelenleg az unió GDP-jének 1,93 százalékát fordítja K+F-re, ez jóval elmarad az USA 2,8, illetve Japán 3,06 százalékos ráfordításától.

A magyarországi ráfordítás az utóbbi években 1 százalék körül alakult. A 2004-ben csatlakozott új tagországok 2010-ig jó, ha a 2 százalékos ráfordítási arányt elérik - jegyezte meg a szakember.

A ráfordításoknál lényegesen nagyobb különbség mutatkozik a bejegyzett szabadalmak számában.
Az Európában, az Amerikában és Japánban közösen bejegyzett szabadalmak száma 1 millió lakosra számítva Svájcban 119, Japánban 81, az USA-ban 53. Az EU-15-re számítva a mutató 36.
A magyarországi bejegyzéseknél pedig 2.




Forrás: index.hu
http://index.hu/tech/tudomany/eukuf/