Annyi viszont már most bizonyos, hogy a majdani híd minden szempontból rekordokat dönt a hídépítés történetében. Függőhidak tekintetében eddig a technika többnyire apró lépésekben haladt előre, azaz a különböző helyeken épült hidak fesztávolsága (a két pillér közötti útszakasz hossza) csak pár száz méterrel haladta meg az előző rekordtartóét. A Messinai-szoros építménye viszont több mint
1300 méterrel "pipálja le" az eddigi csúcstartót, a Kobe (Japán) közelében húzódó Akasi-Kaikjo hídat.
Az olaszországi híd 3300 méteres fesztávolsága 70 százalékos "minőségi ugrást" jelent az építészetben.

Arányos ezzel a pillérek magassága is: míg az említett japán híd két pillére 298 méterre nyúlik az égbe, addig az olasz vetélytárs pilléreinek a magassága 383 méter lesz. Minden korábbi értéket felülmúlnak a pályatestet hordozó tartókábelek, amelyekből összesen négy darab (kétszer két köteg) hordozza az iszonyatos súlyt. Egy kábel vastagsága 124 centiméter, ami szintén meghaladja a kobei (112 cm) vagy a rangsorban harmadik dániai (83 cm) híd tartókábeleinek az átmérőjét. Technikai újdonságnak számít az is, hogy első ízben alkalmaznak a mérnökök négy kábelköteget a szokásos kettő helyett.

A messinai hidat tartó kábelek össztömege 166 800 tonna - ez százezer tonnával haladja meg a kobei híd kábeleinek tömegét! Ehhez persze tudni kell, hogy a kötelek által fölvett erő (súly) a fesztávolság négyzetével arányosan növekszik. Tehát a tartókábeleknek egyre nagyobb arányban kell saját súlyukat is hordozniuk. Messina esetében ez az arány nagyjából 50 százalék.

Nagy függőhidaknak két követelménynek kell megfelelniük. Először is biztonságosan ellen kell állniuk a rájuk ható szél erejének, másrészt el kell viselniük az esetleg bekövetkező földrengések pusztító energiáját. Utóbbit szem előtt tartva a mérnökök gigantikus méretű rögzítőtuskókat építenek be a két parton: a két pillér alapját 60 méter mélyen kiképezett, az egyik oldalon 238 ezer, a másikon pedig
328 ezer tonna vasbetonból öntött "talp" képezi. Ezeket még erős földmozgás sem lesz képes megrendíteni - állítják az olasz mérnökök.

A szél erejének a lehető legkisebb támadási felületet akarták nyújtani a tervezők, ennek megfelelően alakították ki az úttest profilját. Egyúttal az adott felületet is megosztották hosszában, arra kényszerítve a szelet, hogy "kígyózva" hatoljon át a pályatesten. Szélcsatornában végzett kísérletek tanúsága szerint óránként 216 kilométeres szél is mindössze tíz méteres kilengésre készteti a messinai híd középső szelvényét. Összehasonlításul: a jóval rövidebb kobei függőhíd ilyen erejű orkán hatására 25 métert leng ki - írta a műszaki adatokból csemegéző Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Forrás: ma.hu