A legújabb amerikai kutatások szerint a Tejútrendszer szénben gazdag területein egyes bolygók több kilométer vastag gyémántrétegeket rejtenek. A gyémántrétegű bolygók a csillagok körüli ősbolygókból alakultak ki, ha oxigénhiányos légterükben kellő mennyiségű szén volt.
Bár a földi élet szénre épül, a Föld főként szilikátokból jött létre.

A szén- és a szilikátalapú bolygók közötti különbség fő tényezője az ősbolygók kémiájában rejlik.
A szén és az oxigén arányának megváltozása alapvető eltéréseket eredményez. A magas oxigénszint olyan szilikátalapú bolygókat hozott létre, mint a Föld, a Vénusz vagy a Mars. A magas szénszint szénalapú bolygókat eredményezett. A grafitalapú bolygók oxigénben szegény, szén-monoxidban gazdag légkörben alakulnak ki.

A Földhöz hasonlóan a szénalapú bolygók is vasmaggal rendelkeznek, de a magot körülvevő rétegek gyakran eltérő felépítésűek. A belső mag körül vastag szilikát-, titán- és szénrétegek lehetnek.
A nagy nyomástól a grafitréteg tetején gyémánt kristályosodhat ki, melynek vastagsága a több kilométert is elérheti.

A csillagászok állítása szerint a Tejútrendszer egyre gazdagabbá válik szénben. Ezáltal nő annak lehetősége, hogy a jövőben újabb szénalapú bolygók jöjjenek létre. S ezekben újabb meg újabb gyémántrétegek keletkezzenek. Mivel az ember egyelőre képtelen elhagyni saját naprendszerét, a gyémántvadászoknak még várniuk kell a nagy kalandra.




Forrás: reggel.hu