A technológia igen jelentős ütemben terjed a kijelzők, memóriák, és processzorok gyártásában is, így
5 éven belül csaknem 5,8 milliárd dolláros ágazattá fejlődhet.

A kimutatás szerint a közeljövőben már nem számítanak majd olyan egyedinek az olyan bejelentések, mint például a Seiko Epson legújabb flexibilis aszinkron processzora, amelyet egy poliszilícium TFT (LTPS-TFT), tehát műanyag rétegre építettek fel. Éppen ellenkezőleg, a kimutatások szerint a műanyag elektronika nemsokára milliárdos üzletággá nőheti ki magát.

Az elemző cég szerint az ágazat 2009-re 5,8 milliárd dollárosra nő, sőt, 2012-re akár a 23,5 milliárd dollárt is elérheti. A NanoMarkets szerint 2009-ben a műanyag elektronika 46%-át a kijelzők hasznosítják majd, további 38%-ot pedig a memóriagyártás. 2012-re pedig a szektor a logikai áramkörök, és processzorok piaca, valamint a flexibilis napelemek gyártása révén további milliárdokkal nő majd.

Egyelőre persze nehéz megjósolni, hogy mely piac válik leginkább függővé a elektromosan vezető és flexibilis polimerektől, de már ma is találkozhatunk új bejelentésekkel, amelyek ilyen kijelzőkről, napelemekről, valamint a vonalkódot leváltó RFID implantátumokról szólnak. A NanoMarkets szerint a műanyag elektronika a kijelzőkben már 2006-ban, a memóriákban 2007-ben, a TV-kben és a processzorokban 2008-ban, 2010-ben pedig akár a fényforrásokban is megjelenhet már.

A műanyag vezetők előnye a standard és hagyományos CMOS technológiával szemben az olcsóság, így tehát a cégektől nem követel majd 10 számjegyű összegeket egy-egy új termékre való beruházás.
A jövőben ezek a műanyag vezetők, és a belőlük készülő nyomtatott áramkörök lényegében a tintasugaras nyomtatás elvén készülnek majd. Így tehát az újdonság a nyomtatógyártó cégeknek is igen komoly perspektívát jelent a jövőre nézve.

A NanoMarkets szerint természetesen a technológia jövőjét még mindig övezi néhány megválaszolatlan kérdés és bizonytalanság. A műanyag vezetők mai generációja még nem alkalmas a CMOS technológia teljes leváltására, így az sem biztos, hogy mikor éri be egymást a két megoldás. Mindemellett azonban a legújabb kutatások szerint a CMOS technológiával szemben a szerves anyagokra épülő elektronikai elemekkel akár 1 THz-es processzorok is lehetővé válnak majd.



Forrás: sg.hu
http://www.sg.hu/cikk.php?cid=35571