Minek egy telefonba kamera? Ezt a kérdést egy-másfél évvel ezelõtt - a felhasználók nagyobbik hányadának értetlenkedését visszhangozva - még a szaksajtóban is divat volt boncolgatni, mára viszont az eladási adatok tükrében a dilemma okafogyottá vált. A kamerába azért kell a telefon, hogy az utóbbit el lehessen adni - az egyre inkább a stagnálás jeleit mutató mobilpiacot egyedül a leggyorsabban bõvülõ szegmens, a kamerafonoké tartja úgy-ahogy mozgásban. Fényképezésre alkalmas telefonokból immár többet adnak el, mint digitális kamerákból, anélkül azonban, hogy az elõbbiek tulajdonosai tudnák, mi mindenre használhatják sokoldalú készüléküket.

Az idea vonzó: a telefon mindig velünk van, mindenhová elkísér - ha kamerát szerelünk bele, optimális eszköz az emlékezetes pillanatok megörökítésére. Kicsi, kényelmes (azaz nem kell a fényképezés miatt egy másik eszközt magunkkal hurcolni), feltölthető, ráadásul az elkészült képek továbbítására is alkalmas, vagy legalábbis a reklámok ezt sugallják. Az ígéretnek az első kamerás mobilok csak igen korlátozott mértékben feleltek meg (főleg a kezdetleges, kis felbontású, fix zoomos kamerák meg az MMS-küldés nehézségei miatt), mára azonban megjelentek az első olyan masinák, amelyek mindenféle kompromiszszum nélkül teljesítik az úti kamerákkal kapcsolatos elvárásokat.

Dél-Koreában a tavalyi év végén mutatták be azt a telefont, amelyik 3,2 megapixeles kamerával és háromszoros optikai zoommal rendelkezik, a kijelzője pedig a színek számában és a képernyő méretét tekintve is lekörözi a legtöbb digitális kamerát (az európai premierre is hamarosan sor kerül).
Hogy a felvételek tárolása ne okozzon gondot, arról a gyárilag 45 megabájtos, de SD-kártyával szinte korlátlanul bővíthető memória gondoskodik. A kompromisszummentes használhatóság egyik sarokköve éppen a cserélhető, és az informatikai eszközökkel is kompatibilis memóriakártya. A digitális képek világában ugyanis a képfeldolgozás többnyire számítógépes szerkesztést, illetve nyomtatást jelent, s a memóriakártya mindezt lehetővé teszi, akár egy külső, akár az egyre több korszerű gépen megjelenő beépített kártyaolvasó révén. A fotónyomtatók közül például gyakorlatilag mindegyiken van kártyahely.

A képek küldésének az MMS a legkevésbé költséghatékony módja, a telefonok nagy része azonban nem kényszeríti rá a felhasználót az MMS-használatra. Ha nincs kivehető memória, akkor is élhetünk az infraport, illetve komolyabb gépeknél a szintén vezeték nélküli öszszeköttetést adó Bluetooth lehetőségével. Utóbbira alapozva a Nokia és a HP kidolgozott egy technológiát, amivel a telefonról a kép egy gombnyomással a nyomtatóra küldhető, mégpedig telefondíjmentesen (a finn gyártó a Kodakkal is együttműködik a telefonos képkezelésben: a Kodak kísérletképpen olyan nyomtatópultokat állított fel, amelyek alkalmasak a telefonnal készített képek közvetlen nyomtatására).

Elvileg a telefont és a PC-t összekötő adatkábel is megoldás lehet, ehhez azonban egy szinkronizáló szoftver is szükséges, és a két készülék együttműködése csak ritkán problémamentes. Emlékezzünk rá: a tökéletes PC-kapcsolat megteremtése a digitális kamerák startja idején is sokáig eltartott, míg végül megállapodtak a valóban használható USB-kábelnél. Elképzelhető, hogy ez lesz a végeredmény a telefonoknál is: a Samsung fentebb hivatkozott csúcskészülékén USB-konnektor is van, csakúgy, mint a legújabb Nokia-kommunikátoron.

Ahogy javul a kijelzők minősége, egyre kevésbé számít utópiának, hogy az alapvető képszerkesztési műveleteket már a telefonon elvégezzük. Ehhez a nem teljesen alapszintű készülékek használható szoftvert is kínálnak (jó példaként említhető a Nokia két, kép- és videoszerkesztésre is alkalmas megapixel telefonja, a 7610-es, illetve a 6670-es jelű).

A praktikus képkészítési és -kezelési metódusok nemcsak a legdrágább csúcskészülékekbe épülnek be. A Samsung egyik idei újdonsága, az SGH-E 630-as például a VGA-kamera mellé egy egyszerű vakut is mellékel, a D500-as 1,3 megapixeles kamerájával pedig videózni is lehet, éppúgy, mint a szintén középkategóriás Nokia 3650-essel.

A memóriakártyák és az optikai rendszerek fejlődése előre vetíti, hogy hamarosan minden képkészítési funkció belefér majd a telefonba, fényképezőgépet pedig - mint a kezdetekkor - talán csak a profi fotósok fognak használni. Kérdés, hogy a kameraipar felkészült-e erre az újabb, a filmes gépek leváltásánál is nagyobbnak ígérkező sokkra.



Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/melleklet/cikk/352375/