A Szegedi Tudományegyetemen még a '90-es évek végén indultak meg a reaktív nanorészecskékkel történő kutatások, melyeket '98-ban a NATO is támogatott. A szegedi kutatókat a publikációk után a brémai Fraunhofer Intézet kérte fel a kísérletek továbbfejlesztésére.

Dékány Imre kémikusprofesszor, az egyetem rektorhelyettese elmondta, hogy a felkérés lehetővé teszi, az alkalmazott kutatásokra helyezzék a hangsúlyt. A továbbfejlesztés lényege, hogy ezek a bizonyos fém-oxidok - cink, ón, volfrám, vanádium - bizonyos felületekre - fém, festék - megfelelő rétegben felhelyezve tisztítnak. Amikor a napfény emberre káros UVB sugárzása éri ezt a nanoszűrőt, akkor az a festéket, port, a levegőben a füstöt, szagokat kiszűri és tisztítja.

Dékány Imre elmondta, hogy a víztisztítás ilyetén módja egyelőre távoli, mivel maga az eljárás egyáltalán nem olcsó. Ugyanez érvényes a talajtisztításra is. A továbbfejlesztés egyik lényeges eleme, hogy a volfrám, vanádium és egyéb fém-oxid réteget dope-olják, ami azt jelenti, hogy még egy pötty ilyen anyagot adnak hozzá, ezzel a nanorészecskék eltolhatóak a látható fény irányába. Ez maga jelentős előrelépés, de technikailag még nincs megfelelően megoldva.

Környezetvédelmi szempontból a szakember szerint igen fontosak ezek a továbbfejlesztett anyagok, mivel a szennyezett közegbe helyezve - talaj, víz, levegő - a napfényre reagálva tisztítják azt.
A Tisza esetében például a vízben lévő fenolt tökéletesen kiszűrik - a ciánt nem - , mivel a napfény hatására a részecskék lebontják a káros, szerves anyagokat. A talaj esetében is alkalmazhatóak a fotokatalizátoroknak is nevezett részecskék. A '90-es években Algyőnél olajszennyezett talajon próbálták ki őket, és sikeresen meg is tisztították a talajt.

Természetesen még nem próbálták ki az összes szennyeződésre - mondta a szakember.
Az egyetemen azon gondolkodnak, hogy az anyagok bekerülhetnek-e a technológiai transzferbe.
Az egyetem egyre inkább az alkalmazott kutatás felé próbál mozdulni, ezt karöltve a Műegyetemmel próbálják meg elérni.

A levegőtisztítás bizonyult eddig a legkifizetődőbbnek. A nanorészecskék különösen jól alkalmazhatóak festéküzemekben, a formaldehid származékokat, a kátrányt - így a dohányfüstöt - , a rossz szagokat is lebontják. A németek már felvetették egy olyan légkondicionáló ötletét, melybe egy ilyen nanoszűrőt és UV lámpát építve, egy helyiség 20-30 perc alatt tökéletesen friss levegőt kapna anélkül, hogy ki kellene nyitni az ablakot.

Dékány Imre elmondta, hogy az anyagot eddig főleg gőzfázisban alkalmazták, mivel a szerves oldószer a gőzöket is nagyon jól lebontja. Az ipari üzemekben pedig ez igen fontos az emberek egészségi állapota érdekében is. A kutatások nagy része jelenleg a levegőtisztításra fókuszál, mert az sokkal olcsóbban kivitelezhető, mint a talaj- és a víztisztítás. A víznél inkább a biológiai tisztítást veszik előre - mondta a szakember.



Forrás: Híradó.hu
http://www.hirado.hu/cikk.php?id=24273