A Yukos szert tett annyi pénzre, hogy legalább részben kifizethesse az exportvámot, és a következő hónaptól megpróbálja felújítani egyes exportszállításait - mondta Alekszandr Tyemerko cégvezető alelnök az orosz Interfax hírügynökség szerint.

Hozzátéve, hogy a csővezetékeken át Európába áramló olajról van szó, de pontosan még nem határozták meg a szállítási elképzeléseket.

A Mol januárban ötéves szerződést írt alá a piacvezetővé vált Lukoillal évi ötmillió tonna olaj (magyarországi és szlovákiai) szállításáról, azt követően, hogy a Yukos vis maiorra hivatkozva bejelentette: eláll szállítási szerződéseitől. Ha azonban a Yukos mégis képes lenne áprilistól felújítani exportját, akkor a Mollal kötött szerződése érvényben maradhatna, és folytathatná szállításait.

A kapcsolatokat persze rontja a Yukos ellen folytatott orosz hadjárat, és nemkülönben a Mol-Yukos közös hanti- és manysiföldi kitermelő vállalata vezérigazgatójának, Oleg Vitkának múlt heti letartóztatása.
A Yukos szóvivője, Alekszandr Sadrin mindenesetre egyértelműen politikai jellegűnek minősítette az akciót. Az MTI-nek azt mondta: az összes orosz olajcég vezérét vizsgálati fogdába kellene ültetni az ügyészek logikája alapján, hiszen mindegyik túllépi a kitermelési szinteket.

A Yukos és a Mol által fele-fele arányban birtokolt Zapadno-Malobalik Kft. vezérét múlt hét közepén vették őrizetbe az engedélyezettnél intenzívebb kitermelés miatt januárban indult vizsgálat keretében.
Az ügyészek egyben bűnvádi eljárás alá vonták Vitkát, és bírói végzéssel két hónapra vizsgálati fogságba helyezték, amiért cége 2003. április-decemberben 52 százalékkal (425 ezer tonnával) túllépte a központilag meghatározott előzetes kitermelési szintet, húszmillió dollár többletbevételre téve szert.

Az ügyet hétfőn különleges ellenőrzés alá vonta egy magasabb orosz ügyészi szervezet, a főügyészségnek az uráli szövetségi körzetben működő osztálya. Hangsúlyozták, hogy a Zapadno-Malobalik Kft. vezetősége a koncessziós megállapodás és a technológiai terv kiaknázási követelményeinek előre megfontolt megsértésével tett szert törvényellenes bevételre.

Az orosz hatóságok korábban a Yukos két, száz százalékban birtokolt leányvállalatának vezetőivel szemben indítottak hasonló eljárást, ami a koncessziók megvonásához vezethet. Az egyiket, a Yuganskneftegazt a múlt év végén elárverezték a Yukoson számon kért több mint 27 milliárd dolláros adóhátralék egy részének behajtására a Yukos és alapítói - főleg Mihail Hodorkovszkij rebellis exoligarcha - elleni jogi-politikai kampány keretében. A másik a Tomskneft, amelynek vezérigazgatója ellen e hónap elején ugyancsak bűnvádivá fajult a kvótatúllépési eljárás, bár Szergej Simkevicset nem zárták börtönbe. Mindamellett az ügyészek lépése tüstént lenyomta a másik megmaradt Yukos-főegység, a Samaraneftgaz tőzsdei értékét is, mert a piac biztosra veszi, hogy a végrehajtók folytatják a Yukos vagyonrészeinek kényszereladását.

A Rosneftnek nem elég a Yukos legnagyobb olajtermelője, 11 milliárd dollárra még pereli is a céget

Az orosz állami Rosneft, amely potom áron közvetetten megszerezte a Yukos fő olajtermelő egységét egy vitatott kényszerárverés után, a tetejében 11 milliárd dollárra pereli a feldarabolás alatt álló óriáscéget, amiért rosszul bánt a Yuganskneftegazzal - erősítette meg a moszkvai döntőbíróság.

A közepes méretű Rosneft 9,4 milliárd dollárért vette meg a nála két és félszer többet termelő Yuganskot, amelyet az orosz hatóságok a múlt év végén elárvereztek a Yukoson számon kért 27,5 milliárd dollárnyi adóhátralék egy részének behajtására. A Rosneftnek a Yugansk még a mesterségesen lenyomott áron is túl nagy falat volt. Ráadásul örökölte a Yukos-főegység 5,1 milliárd dolláros adótartozását, és állnia kell csaknem másfél milliárd dollár fizetési kötelezettséget is a Yukos által felvett két exporthitel fejében, amelyek törlesztését a Yugansk olajbevételei garantálták.

Ezért a Rosneft vezetése alá került Yugansk nemrég két keresetet nyújtott be a moszkvai döntőbíróságon volt anyacége, a Yukos ellen. Az egyikben azzal vádolja a Yukost, hogy offshore strómancégek közbeiktatásával mérsékelte az olajának termeléséből és eladásából származó nyereség utáni adófizetést. A másikban pedig szemére veti, hogy transzferárakat is alkalmazott: más szóval a strómancégek a piaci árnál olcsóbban kapták a Yugansk olaját, és nemzetközi árakon értékesítették.

Ezekkel az érvekkel a Rosneft nemcsak a Yugansk 5,1 milliárd dolláros adószámláját akarja a volt tulajdonosra hárítani, hanem a Yugansk által a transzferárak alkalmazása miatt elszenvedett, 6 milliárdos veszteséget is be kívánja hajtani a cégen.



Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/355255/