A munkanélküliek száma egy esztendő alatt 13 százalékkal, a munkanélküliségi ráta pedig
5,8 százalékról 6,6 százalékra emelkedett. Kevesebb mezőgazdasági terméket vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom stagnál.

A KSH legfrissebb jelentésében, az első előzetes közlésnél részletesebben alátámasztott GDP-adatok megerősítik azt a képet, hogy hazánkban a 2004.IV.negyedévi gazdasági növekedés üteme (az előző év azonos negyedévéhez viszonyított adatok szerint) lassult.

Az átlagosnál lassabban növekedett a felhasználás túlnyomó részét kitevő fogyasztás. Az ágazatok közül legdinamikusabban a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke emelkedett, éves szinten 36 százalékkal, súlya azonban így is csekély, 4-4,5 százalék, ami kb. az 1999 –2000.évinek felel meg.

A 2005.januári ipari termelési indexek szerint folytatódott a növekedési ütem decemberben is megfigyelt lassulása. A termelés csak 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A belföldi értékesítés
1,7 százalékos mérséklődést mutatott, az exportértékesítés 6,8 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor az Európai Unió 25 tagországának átlagában az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest élénkebb ütemben nőtt, mint a megelőző három hónapban.

A hazai iparban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése januárban szintén csak mérsékelten nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az új belföldi rendelések csökkentek, az új exportrendelések emelkedtek. A teljes rendelésállomány január végén mégis kisebb volt az egy évvel korábbinál (a csökkenés döntően az exportrendelés-állományban következett be).

Januárban 2 százalékkal kevesebb mezőgazdasági terméket vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Ezen belül az év elejei értékesítés zömét adó élő állatok és állati termékek felvásárlása 6,3 százalékkal csökkent.

A kiskereskedelemben a januári vásárlások jóval visszafogottabbak. Idén januárban a kiskereskedelmi forgalom értéke (folyó áron) 57 százalékát tette ki a tavaly decemberinek. A januári forgalom volumene a múlt év azonos hónapjához képest 3,2 százalékos növekedést mutat ugyan, ,ami a tavaly kezdődött ütemlassulás folytatódására utal. Ezen belül főleg az élelmiszer-és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai mérséklődtek.

Januárban, előzetes adatok szerint az árukivitel euróban kifejezett értéke 3,5 milliárd, a behozatalé
3,7 milliárd volt, 12, illetve 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi hiány közel 200 millió eurót tett ki, 115 millió euróval többet, mint egy évvel azelőtt.

Januárban az ipari termelői árak 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A KSH szerint az exportértékesítési árak csökkenésének tulajdonítható, a belföldi értékesítési árak gyorsabban emelkedtek a tavalyinál. A mezőgazdasági termelői árak közül az értékesítésben ilyenkor kis súlyú növényi termékek árai csökkentek, színvonaluk elmaradt a két évvel korábbitól is. A meghatározó hányadot képviselő élő állatok és állati termékek árai viszont 10 százalékkal magasabbak voltak a tavalyinál.

A fogyasztóiár-emelkedés üteme a januári 4,1 százalék után 2005. februárban 3,2 százalékra lassult. Idén is emelték az árakat adóemelések, de a tavalyinál kisebb mértékben. 2005. január-februárban a fogyasztói árak 3,6 százalékkal, míg egy évvel korábban 6,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

A foglalkoztatottak száma 2004.november - 2005.január átlagában továbbra is 3,9 millió fő volt.
A foglalkoztatási ráta lényegesen alacsonyabb az Európai Unióra (EU-25) jellemzőnél.

A munkanélküliek száma hazánkban egy év alatt 13 százalékkal nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig
5,8 százalékról 6,6 százalékra emelkedett.

Az alkalmazásban állók száma januárban 0,2 százalékkal több volt, mint egy évvel azelőtt.
A versenyszférában bővült, a költségvetés területén csökkent a létszám.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók egy főre jutó bruttó átlagkeresete 186 ezer forintot tett ki, aminek a nettó értéke 117 ezer forint. (A rendszeres bruttó átlagkereset januárban a verseny-és a költségvetési szférában egymáshoz közel eső mértékben (7,2, illetve 6,3 százalékkal nőtt.)

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint január-februárban 394 milliárd forint volt,53 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A költségvetés hiánya 132 milliárd forinttal nőtt.

A központi költségvetés kiadásai folyó áron 27,6 százalékkal, a tb- alapoknak történt átutalások nélkül számítva 21,3 százalékkal, a bevételek viszont csak 19,6 százalékkal nőttek. A szokatlan mértékű emelkedés nagyrészt szervezési-adminisztratív okokkal magyarázzák.




Forrás: gondola.hu