A technika fejlődik, a kereskedők pedig nem maradhatnak le egymástól a vevőkért folytatott küzdelemben.

A hétvégi nagybevásárlás - bármilyen rutinosan és célratörően végezzük is - többórás művelet.
Hosszas kutatás az akciós termékek után, címkék, árcédulák böngészése, sorban állás a zöldségesmérlegnél, majd némi tanácstalanság: melyik ábra jelöli a kosarában lévő zöldséget vagy gyümölcsöt, végül a várakozás a kasszánál. Mindez már ma is lehetne sokkal egyszerűbb.

Nyugat-Európában több kereskedelmi lánc teszteli azokat az új eszközöket, amelyek mind a vevők, mind a kereskedők életét megkönnyítik. Megszűnhet például a sorban állás, ha a mostani vonalkód helyett úgynevezett rádiófrekvenciás azonosítót (RFID) ragasztanak a boltban kapható árucikkekre.
A címke rádiójeleket küld egy érzékelő kapunak, amely leolvassa és összeadja az adatokat.
Mivel a pénztárosnak nem kell beütnie vagy a vonalkód-leolvasó előtt elhúznia az árut, a vevőnek a kasszánál ki sem kell pakolnia a kosarából.

Az RFID "okosabb" a vonalkódnál, hiszen több információt tud tárolni, így nemcsak a fizetést könnyíti meg, hanem a boltok készletnyilvántartását is. Segítségével a kereskedő pontosan tudja, miből, mennyi van raktáron. Az RFID elterjedését gátolja, hogy ma még meglehetősen nagyméretű és drága, egy címke körülbelül 80 forintba kerül. Szakértők szerint ezzel a technikai megoldással akkor találkozhatunk majd a boltokban, amikor a címke ára tíz forintra csökken.

A kereskedők életét könnyíthetik meg az intelligens polcok is, amelyek azonnal jelzik, ha a rajtuk elhelyezett tárgyak közül egyet levesznek. A raktárosok így pontosan tudják, melyik termékből fogy a legtöbb, miből kell hamarosan rendelni. Az összes bolt összes polcának jeleit a világhálón keresztül a gyártók is összegyűjthetik, így a valóságos igényekhez tudják alakítani a termelést. Az intelligens polc a leárazások esetén is megkönnyíti az eladó munkáját, hiszen a címkék cserélgetése helyett a számítógép előtt ülve meg lehet változtatni a kiírt árakat.

A butikok számára fejlesztik ki az okos próbafülkét. A szerkezet megmutatja, hogy áll a vevőn a kiszemelt ruhadarab - anélkül, hogy azt magára öltené -, és a gép övet, sálat, táskát, ékszereket és más kiegészítőket is ajánl az öltözékhez. A próbafülkében felszerelt számítógép öltözködési tanácsokat is ad a vásárlónak.

Néhány éven belül számíthatunk az új generációs bevásárlókocsik megjelenésére is. Ezeket nem aprópénzzel, hanem vásárlói azonosító kártyával lehet majd használni. A kártya behelyezése után a kocsira szerelt képernyőn át mindenféle adatot hívhatunk le. Mit vásároltunk legutóbb, hol találhatók azok a termékek, amelyeket meg szeretnénk venni, milyen akciók vannak? A kocsi leolvassa a benne felhalmozott cikkek árát, így még a fizetés előtt egy gombnyomással megtudhatjuk, mennyi pénzt hagyunk a kasszában.

Hasznos tudnivalókat azonban nemcsak a bevásárlókocsi, hanem a boltokban ugyancsak néhány éven belül elhelyezni tervezett információs pontok is szolgáltatnak. Egy-egy ilyen kioszknál recepteket hívhatunk le és nyomtathatunk ki, az ételhez megfelelő bort választhatunk, megismerkedhetünk a különféle sajtok jellemzőivel, és azt is megtudhatjuk, hogyan kell használni az új konyhai robotgépet.

Okosabbak lesznek a mérlegek is. Elég lesz rájuk tenni az árut, a gép magától felismeri, hogy körtéről vagy káposztáról van-e szó, majd megadja a súlyt és kinyomtatja az árcímkét. Bár a kassza előtti sor megszűnésére nem számíthatunk, a csupán néhány terméket megvásárlók kiszolgálására a nagyobb üzletekben automata pénztárakat helyeznek el. A vevő csak átviszi a terméket egy érzékelőkapun, az leolvassa és összeadja a kosárban lévő termékek árát, majd kinyomtatja a számlát.
Fizetni az automatába dugott bankjegyekkel vagy hitelkártyával lehet.




Forrás: nol.hu