A közelmúltban adták át a Nemzeti Hangversenytermet, amelynek akusztikájáról csodákat mesélnek. Hiába lenne azonban a jó akusztika, ha a szép hangzást tönkretenné a környezet zaja. Hogy ez nem történhet meg, az magyar mérnökök munkáját dicséri. Esti Judit erről beszélgetett régi kollégáival, akik ezt a munkát végezték.

Augusztinovics Fülöp:

- Azzal mindenki kezdettől fogva tisztában volt, hogy ez a hely, ahol a Művészetek Palotáját fel kell építeni, környezeti zaj- és rezgésterhelés szempontjából nagyon szerencsétlen.

Az épülettől negyven méterre van a Magyarország legnagyobb vasúti forgalmát lebonyolító acélszerkezetű híd - a déli vasúti összekötőhíd. Ez a távlatokban három pályára bővül, és itt fog elmenni a Budapestet körülvevő gyorsvasúti hálózat. Az épület alatt vagy mellett fog elmenni az észak-déli összekötő metró, most jelen pillanatban mellette megy el az elővárosi vasút, és tőle nyugatra helyezkedik el a 2-es villamos pályája. És eközben ott van a naponként tízezer járműforgalmat lebonyolító Lágymányosi híd.

- Gondolom, hogy az egész a zajméréssel kezdődött.

Augusztinovics Fülöp:
- Föld alatt kezdődött, egyrészt zajt mértünk, másrészt rezgést mértünk a talajban.

- Amikor megküldtétek az amerikai partnernek az adatokat először, akkor igencsak elcsodálkoztak.

Augusztinovics Fülöp:
- Igen, akkor az amerikai partner két oldalon keresztül kioktatott arról, hogy hogyan kell zajt mérni.

Dite Pálné:
- Mert először azt hitték, hogy csak mérési hiba, mire visszaírtunk nekik, hogy köszönjük szépen, ugyanazzal a műszerrel, amit ők írtak, sőt, annak egy újabb típusával mértük a zajt. A módszereket harminc éve alkalmazzuk, de talán meginvitálnánk őket egy helyszíni szemlére. Akkor tudatosodott bennük, hogy milyen helyre került az épület, amikor ezt a 85 decibelt, amit én mértem az épület homlokzata előtt, komolyan vették.

A másik különleges követelmény az volt, hogy ez egy nagyon puha, hordalékos talaj, itt még kétszáz évvel ezelőtt a Duna volt, és a rezgések szinte akadálytalanul terjednek. Tehát nem csak egy épületakusztikai, hanem egy rezgéstani probléma is felmerült. Ezt elsősorban magyar szakemberek oldották meg, olyan különleges rezgésszigetelés, rezgésalapozás készült, ami Közép-Európában is...

- Egyedülálló.

Dite Pálné:
- ...rendkívül egyedülálló, igen.

Fórián Szabó Péter:
- Először is azt kell azért látni, hogy ez a Fesztiválszínház, amelyiknek döntően a felelősei vagyunk, de a másik, a Filharmónia is, több célú épület. Legalul három szint garázs van mindjárt. Na most, aki már lakott panelházban, az tudja, hogyha alul becsapják az ajtót, az a tizedik emeleten is hallatszik. Hát, egy garázs hogy fog összejönni akkor a fölötte levő hangversenyteremmel! És ezen túlmenően vannak ezek a borzasztó külső környezeti feltételek. Na most, ennek érdekében egy kettős rezgéselválasztást csináltunk.

Ez annyit jelent, hogyha Budapesten mélygarázsokat építenek, akkor azzal kezdik, hogy egy mély résfallal körbehatárolják azt a területet, ahol majd az épület lesz. Ez a vasbeton résfal, ami jó hetven centi vastag fal, mikor kész van, akkor kiveszik a talajt, és akkor elkészült a pincefal, és erre lehet építeni az épületet meg a garázst. Ez a szokvány. Mi ezt a résfalat viszont csak árnyékoló szerkezetnek használjuk, és a résfalon belül épül meg egy másik falszerkezet, amelyik a pince fala, a kettő között viszont speciális rezgéscsökkentő, rezgéscsillapító anyag van felhordva. Részben nagy szilárdságú ásványgyapot, részben pedig bizonyos szintmagasságban rugalmas hab, mint a gumi, de annál sokkal jobb minőségű, kifejezetten rezgéscsillapításra alkalmazott anyag. Ez a kettős védelemnek az egyik része.

A másik, hogy az építészekkel nagy harcok árán sikerült elérni, hogy azok a helyiségek, amelyek rezgésvédelmi vagy akusztikai szempontból kényesek, egy tömbbe kerüljenek, és ezt az egész tömböt az épület többi részétől elválasztottuk, megfelelő rugózatra állítottuk. Ez olyan, mint mondjuk amikor a gyermek az anyja méhében úszik. Ha a garázsban vagy bárhol komoly testhangok keletkeznek, azokat is leválasztja és nem jutnak be a belső térbe. A két rendszer között nagy érdemi különbség van.
A nyersgumi alapú rugótömböknél ahogy épül az épület, úgy süllyed a rugó alatta, úgy nyomódik össze.
A mi rendszerünk annyiban különbözik, hogy szintén ilyen jellegű anyag van benne, de ez egy acéldobozban van, és az acéldoboz elő van feszítve. Tehát előre összefeszítik a rugót és úgy építik be.

Dombi István:
- Ezeket az előfeszített rugókat szükség esetén ki lehet venni vagy ki lehet cserélni.

- Ez az egész mennyire tartós?

Fórián Szabó Péter:
- A rugók öregedésére százéves tapasztalat nincs, de öregedési vizsgálatok azt mutatják, hogy száz év múlva sem lesznek ezzel kapcsolatban gondok. Jól emlékszem, hogy huszonöt évvel ezelőtt az angol nyersgumi társaságnál beépítettek Ausztráliában szállodák alá ilyen rugókat, és ezekről semmi olyan hírünk nincsen, hogy ezek...

- Tönkrementek volna.

Fórián Szabó Péter:
- Tönkrementek volna.

Dite Pálné:
- Karácsony előtt volt egy kis házi koncert a tervezők részére, és megkérdeztem az üzemeltetőtől, hogy a gépészet ki volt-e kapcsolva. Azt mondta: - Nem, dehogy! Hát - mondom -, akkor ezek szerint nagyon jól sikerült a gépészet, mert én semmi zajt nem hallottam, és a jelenlévőknek is egyértelmű véleménye volt az, hogy nagyon jól sikerült a teremnek az akusztikája.

Dombi István:
- Én a nagyteremben hallgattam meg koncertet, és a szünetben kézzel megnéztem, hogy van-e befúvás, mert...

- Nem lehetett hallani.

Dombi István:
- Nem volt közönség bent, és akkor sem lehetett hallani.




Forrás: Magyar Rádió Online