A Naprendszer-kutatás favoritja kétségkívül a Mars: az egyetlen bolygó, melynek felszínére belátható időn belül ember szállhat le. Mindehhez a jelenlegi tervek szerint még legalább három évtizedre volna szükség. A kutatók persze addig sem tétlenkednek; újabb és újabb módszereket dolgoznak ki bolygószomszédunk titkainak feltárására. Az első, sikeresen leszálló szondák után mobil Mars-járók vizsgálták a leszállóegység eleinte csak néhány méteres környezetét. Napjainkban a mérnökök a jövő űrszondáinak tervein dolgoznak, repülőgépeket juttatnának bolygótestvérünk légkörébe.

Ám a Marsnak igen ritka légköre van, felszíni légnyomása a nagyjából 30 km magasságban mérhető földivel egyezik meg. Ilyen kisnyomású légtérben egy repülőgépnek 400 km/h sebességnél gyorsabban kell repülnie ahhoz, hogy a fennmaradáshoz szükséges felhajtóerő kialakuljon. De hogy lehetne ekkora sebességre felgyorsítani egy gépet kifutópálya nélkül? A szakemberek egy csoportja papíron kidolgozta ugyan az eljárást, amivel a megérkező űrszonda leszállás nélkül kezdhetné meg repülését, sok kutató biztosabb módszerek után nézett.

Nem kellett sokáig keresgélni, hamar kiderült, hogy egy, a Pentagon számára végzett kutatás könnyen átültethető a Mars-programba. Az entomopter nevű repülőgépeket (görög eredetű szóösszetétel, jelentése rovarszárny) a Pentagon eredetileg kémrepülőgépeknek szánta. A cél az volt, hogy minél kisebb méretű, akár néhány centiméteres repülő szerkezeteket készítsenek a mérnökök.

A feladat azonban megoldhatatlan, ha a nagy testű repülőgépeket egyszerűen méretarányosan lekicsinyítjük, kis mérettartományban ugyanis sok légköri hatás már nem elhanyagolható, így nem alakul ki a megfelelő felhajtóerő, s emellett stabilizálni sem igen lehet a gépet. Egy húsz méter szárnyfesztávolságú gép gond nélkül körözhet ugyan Ferihegy fölött, de annak lekicsinyített mása, az 5 cm szárnyfesztávolságú gép már nem tudja ugyanezt egy néhány négyzet-deciméteres terület fölött megtenni. S ekkor jött az entomopter terve...

A rovarok igen kisméretű állatok, szárnyaik mozgását elég "csak" leutánozni, s már kész is repülőgépünk. A szitakötők, legyek, méhek és molylepkék szárnyainak különleges fel-le és oldalra mozgásának tüzetes vizsgálata, számítógépes elemzése szolgáltatta az első entomopter-modelleket.
Ha az eljárás sikeres, a Pentagon egy igen kis méretű kémrepülőgéphez jut, ami amellett, hogy radarral nem kimutatható, az érdekesebb területekre azonnal le tud szállni vagy igen közeli felvételeket készíteni, hiszen egy rovar nem kelthet túl nagy feltűnést.

A kémrepülők jövője a Mars-program jövője lehet. A NASA Mars-kutatási programjának egyik összetevőjét az úgynevezett Mars Scout szondák jelentik. Ezek az űrszondák 2007-től indulnának, minden második indítási ablakban, azaz körülbelül négyévente. Olyan eszközökről van szó, melyek merőben új technológia felhasználásával korábban nem kutatott régiókat tárnának fel. Így a tervek között szerepel marsi repülőgépek, valamint felsőlégköri mintahozó expedíció és sarkvidéki fúróberendezés indítása. Az entomopter a maga újszerűségével a jövőben szintén tagja lehet a Mars Scout programnak.

A Georgia Technológiai Kutatóintézetben kutató Robert Michelson és csoportja egy 15 centiméter szárnyfesztávolságú, 50 grammos entomoptert építettek. A Scientific American folyóiratban közzétett beszámolójukra Anthony Colozza lett figyelmes, aki a NASA számára az új technológiai megoldásokat kutató csoport egyik vezetője. Kettejük összefogásából született meg a bolygószomszédunkra küldendő Mars Entomopter terve.

A rovarok repülése alapján kifejlesztendő Mars-szonda a mai Mars-roverekhez hasonlóan, védőburokban érkeznének a bolygó felszínére. A burok kinyitását követően az "űrrovar" rövid felszíni megfigyelések után felszállna, repülne, s ott szállhatna le, ahol csak akarna. Egy misszióban kis méretük miatt több entomopter is indulhatna. Ekkor az "űrrovarok" közös, a Mars felszínére leszálló platformról indulnának. Ez óriási előrelépést jelenthetne a Mars kutatásában. Vulkáni kürtők mélyét vizsgálhatná, s a sziklafalak sem jelenthetnének számára akadályt. A Mars felszíni kutatása a két dimenzióból a három dimenzióba léphetne.

Jelenleg a minél kisebb méret elérésén, a műszerek tömegének csökkentésén és a le- és felszálláson dolgoznak. A cél, hogy a munkanevén Mars Entomopternek nevezett szonda legalább másfél kilogrammnyi tudományos berendezést elbírjon. A műszerek között a kamera mellett légköri mérőegységek kapnának helyet.

Ahogy meglesznek a tesztek eredményei, illetve a Mars Entomopter részletes tervei, azokat be lehet nyújtani a NASA-nak elbírálásra. Pozitív döntés esetén is a Mars Entomopter legkorábban a 2020-as évek elején indulhatna. Több kutató a Huygens európai űrszonda sikeres, a Szaturnusz Titán holdján való leszállása kapcsán megjegyzi, egy entomopter a Titán légkörében is megállná a helyét.



Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/358108/