A benzin- és az elektromos energia árának növekedése okozta az előrejelzésekhez képest gyorsabb tempót, s ebben még nincs benne a Mol kétszer hétforintos üzemanyagár-emelése.

Az üzemanyag, az elektromos energia és a lottó dobta meg a márciusi inflációt. Februárhoz képest - sorrendben - 2,4, 6,9 és 9,3 százalékkal mentek feljebb az említett termékek árai. Így a múlt hónapban 0,7, tavaly márciushoz képest pedig 3,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak - tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A piaci megfigyelők 3,3 százalékos értéket prognosztizáltak a múlt hónapra. Az átlagban persze benne van az is, hogy egy hónap alatt mindössze 0,6 százalékkal drágultak az élelmiszerek, s egy esztendő leforgása alatt is csupán 1,6 százalékkal. Februárban éves összevetésben 3,2, januárban 4,1 százalékkal változtak a fogyasztói árak.

Az alapdrágulás, tehát az élelmiszerek és az energiahordozók szezonális áringadozását kiszűrő index márciusban 2,8 százalékra esett a februári 3,1 százalékról az előző év hasonló időszakához képest, s ez arra utal - véli Barcza György, az ING elemzője -, hogy a magasabb fogyasztói árindexet az üzemanyagok és a szabályozott árak löktek feljebb.

Az idén az első három hónapban 3,6 százalékkal emelkedtek az árak, 2004 első három hónapjához viszonyítva, s ez megfelel a jegybank előrejelzésének, amely éppen ennyit várt a februárban kiadott inflációs jelentésében. Az MNB éves átlagban 3,4, decemberre 3,6 százalékos inflációt vetít előre, a kormánynyal közösen meghirdetett év végi cél pedig négy százalék. Az eddigi áralakulás e cél elérését egyelőre nem veszélyezteti, vélik szakértők, még akkor sem, ha Barcza szerint a nemzetközi olajpiaci fejleményeket követő üzemanyagár-emelkedés a decemberi inflációt 0,5 százalékponttal dobhatja meg.

A márciusi adat ugyanis nem tartalmazza értelemszerűen az eddigi két áprilisi nagyobb Mol-emelést, amelynek nyomán összesen 14 forinttal drágult az üzemanyag. Ebben a hónapban ez 5,6 százalékkal viheti feljebb a benzin árát, az inflációt pedig 0,2 százalékponttal. Ennek nyomán az áprilisi inflációt
3,7 százalékra állította be gazdasági modelljébe Barcza, aki májusra viszont újra 3,2 százalékos indexet becsül, ha nem nő tovább az üzemanyagár.

Minthogy a jegybank túlbecsülte az első negyedévi alapdrágulást, amely a számított 3,6 százalék helyett 3,2 százalék lett, az ING elemzője úgy látja, hogy az MNB túl óvatos kamatpolitikát követett. Legfeljebb annak fényében lehet mégis reálisnak tekinteni a döntéseket, hogy a külső tényezőnek tekintett és kamatpolitikai eszközökkel nem befolyásolható olajár a prognózisnál gyorsabban emelkedett.
Ám a magyar valuta továbbra is erős, tegnap az eurót 246 forinton jegyezték, s ez lehetőséget ad áprilisban és májusban is egy-egy 0,25 százalékpontos további kamatcsökkentésre a mostani
7,75 százalékos szintről.

Óvatos, de a kamatcsökkentéseket a negyed százalékpontos szinten folytató jegybanki politikára számít Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője is, aki úgy véli, nem meglepő, hogy a túlzottan gyors ütemű inflációmérséklődési folyamat megtorpant. De csak annyiban változott a helyzet, hogy nem áll fenn a négyszázalékos inflációs cél alulteljesítésének a veszélye.

"Az inflációs adat valamelyest magasabb a vártnál, de nem aggódom. Továbbra is nagy a játéktér a központi bank számára. Az infláció kisebb az előre jelzettnél, és ez így lesz egész évben is" - idézte a Reuters hírügynökség Draskovics Tibor pénzügyminisztert aki az uniós pénzügyi tárcavezetők luxembourgi tanácskozásán nyilatkozott.



Forrás: nol.hu