A statisztikák szerint a magyar gazdaság k+f ráfordításai a GDP körülbelül 1 százalékát teszik ki.
Ez az érték az európai uniós tagországokra jellemző sáv - 1-3 százalék - alján helyezkedik el.
A kutatás és fejlesztés szempontjából a hazai vegyipari vállalatok, s ezen belül a műanyag-alapanyag-gyártó cégek meglehetősen sajátos helyzetben vannak.

A nagy, nemzetközi, globális tevékenységgel bíró társaságok ugyanis az éves árbevételük
1–6 százalékát fordítják k+f-re, ráadásul nagyságrendekkel magasabb forgalomból, mint a magyar cégek. A hazai vegyipari vállalatok többségénél ez a mutató tizedszázalékos nagyságrendű.
A magyar cégeknek ilyen körülmények között is tartaniuk kell és tartják is versenyképességüket.

Relatíve kis méretük következtében a magyar vegyipari vállalatok általában technológiavásárlóknak számítanak: a nagy, több földrészt lefedő nemzetközi társaságok által kifejlesztett rendszereket veszik meg – nyilatkozta lapunknak Olvasó Árpád, a Magyar Vegyipari Szövetség elnöke, a TVK Rt. vezérigazgatója. Ebből a szempontból helyzetüket az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik törvényszerű velejárója, a növekvő személyi jellegű ráfordítások sem javítják, hiszen így többek között kutatásra és fejlesztésre is kevesebb marad.

Fontos lenne, hogy a hazai munkaerő-piaci szabályozás ne rójon többletterheket a magyar vegyipari cégekre, és így ne hozza őket versenyhátrányba a konkurens társaságokkal szemben.
Az Európai Unióban jelenleg előkészületben lévő új, átfogó vegyianyag-szabályozással kapcsolatban a Magyar Vegyipari Szövetség tagvállalatai szintén azt az álláspontot képviselik - mondja Olvasó - hogy a környezetvédelmi, egészségvédelmi és biztonságtechnikai szempontok és célok érvényesítése mellett szem előtt kell tartani az európai, köztük a magyar vegyipar versenyképességének megőrzését.

Mindezen lehetőségeket megvizsgálva a magyar vegyipari cégek számára az egyik legkomolyabb kitörési pontot az jelenti, hogy a vásárlói igények figyelembevételével minőségi módosításokat hajtanak végre a termékeken, azaz a piaci szereplőket sokkal inkább „személyre szabottan” szolgálják ki.

Éppen ennek köszönhető az is, hogy a műanyag-alapanyag-gyártó társaságok ugyan még az európai uniós cégekkel összevetve is inkább közepesnek vagy kicsinek számítanak, a piaci versenyben mégis megállják a helyüket. Az említettek mellett ennek a másik fő pillére az, hogy a termelési és értékesítési hatékonyságuk meglehetősen jó. Mindez annak ellenére is igaz, hogy az energia már ebben a régióban is annyira megdrágult, hogy ezen a téren sem élveznek versenyelőnyt a nyugat-európai gyártókkal szemben.

Olvasó Árpád szerint az egyre élesebb verseny ellenére a magyar vegyipari vállalatok, s ezen belül elsősorban a műanyag-alapanyag-gyártó cégek képesek lesznek megőrizni a növekedési ütemüket, így a fejlődésük még jó ideig meghaladja majd a hazai ipari átlagot. Ennek egyik alapja például az, hogy jelenleg a régió piacain tartós és megbízható megrendelőik vannak – ami szakmai körök szerint elengedhetetlen ezeknél a társaságoknál.

Emellett – a méretgazdaságosságra való törekvés miatt – már akkora kapacitásokat építettek ki, hogy a nyugat-európai piacon is képesek voltak stabil piaci pozíciókat elfoglalni. Ezzel együtt arra fel kell készülniük, hogy Kelet-Közép-Európában a tradicionális versenyelőnyük csökken, s ki kell dolgozniuk azokat a stratégiákat, amelyek biztosítják a tartós, dinamikus fejlődést.




Forrás: Napi Online