A sikeres piacnyitás érdekében el kell érni, hogy a hálózat a legkevésbé akadályozza a szabad kereskedelmet. Ezt azonban a gyakorlatban megnehezíti, hogy a meglévő nemzeti hálózatok mindenhol elsősorban a belső ellátás biztonsága érdekében jöttek létre. Így a határkereszteződéseknél szűkös kapacitások alakulhatnak ki, amelyeket bővíteni kell.

A magyar villamosenergia-hálózat szerepe a  közép-európai régió zavartalan energiaellátása szempontjából lényegesen nagyobb, mint az a méretéből következne - mondja Tari Gábor, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. Hálózati Igazgatóságának vezetője.

- Hiszen miután tavaly a délkelet-európai országok is csatlakoztak az Egyesített Európai Energiarendszerhez (UCTE) - aminek Magyarország 1995 óta része -, a magyar hálózat a nyugati és a keleti, illetve déli országok áramszállítási útvonalának középre került. Így szinte minden exportáló és importáló számára kikerülhetetlen.

Mi következik vajon ebből a magyar átviteli hálózat tulajdonosára, az MVM Rt.-re nézve - kérdeztük a szakembert, továbbá meg akartuk tudni, hogy a hálózat leterheltsége szempontjából veszélyeztetheti-e a villamosenergia-piacon kibontakozó verseny az energiaellátás biztonságát.

- Az MVM Rt.-t a működési engedélye egyrészt villamos energia közüzemi nagykereskedelmére, másrészt a nagy mennyiségű, nagy távolságra szóló szállításokhoz szükséges hálózati átvitelre jogosítja fel - vezeti be gondolatmenetét a hálózati igazgató. - A társaság tulajdonában álló átviteli hálózat - ami lényegében az áramszolgáltatás "autópályája" - mintegy 3500 kilométer hosszúságú (220, 400 és egy 750 kilovoltos) távvezetékből, valamint 25 alállomásból áll. Az MVM Rt. a felelős ezek zavartalan üzemeltetéséért, rekonstrukciójáért és fejlesztéséért. Ami annál is fontosabb, mert a vezetékek egy része 25 évesnél idősebb, így a felújításukat folyamatosan kell végezni.

A fejlesztéseket egyrészt a hazai ellátás biztonsága, másrészt az UCTE-ben érvényes igen szigorú szabályozás (például az "n-1 elv", azaz ha egyetlen elem meghibásodik, azt a fogyasztó nem veheti észre), továbbá a nemzetközi kapcsolatok egyaránt indokolják. Ennek a szellemében épültek és épülnek új, 400 kilovoltos vezetékek. 1999 végén adták át a magyar-horvát, Hévíz és Zágráb közötti szakaszt, majd 2003-ban mintegy 8 milliárd forintos beruházással a román-bolgár-délszláv kapcsolódáshoz is szükséges Szeged-Békéscsaba vonalat. Ezt követte a 14 milliárdos Paks-Pécs közötti távvezeték.
Most folyik és várhatóan 2006 végén adják át a Győrt Szombathellyel összekötő hálózatot (mintegy
15 milliárd forintért épül). Majd a tervek szerint ezt 2010-ig folytatja a Szombathely-Hévíz szakasz megépítése.

- A piacnyitás szempontjából a fő cél, hogy a hálózat a legkevésbé akadályozza a szabad kereskedelmet - hangsúlyozza Tari Gábor. - Amit azonban a gyakorlatban megnehezít, hogy a meglévő országos hálózatok mindenhol elsősorban a belső ellátás biztonsága érdekében jöttek létre, és csak szükséges mértékben számoltak a nemzetközi kölcsönös kisegítéssel.

A szabadkereskedelem azonban jóval nagyobb forgalmat hozott, így mára az úgynevezett határkeresztező kapacitások egy része szűknek bizonyult. Különösen igaz ez Magyarország esetében, a bevezetésként említett, fokozott tranzitszállítási igények miatt a magyar-szlovák határnál.

Az igények részbeni kielégítésére aukciókat kell tartani, ahol a kereskedők  a szűkös szabadkapacitás megszerzésére licitálhatnak. Emiatt is tervezi az MVM Rt., hogy Borsodból (Sajóivánka) a szlovákiai Rimaszombatig, mintegy 4,5 milliárd forintos beruházással megépíti az összekötő hálózatot; továbbá Pécs és Ernestinovo (Horvátország) között mintegy 6 milliárdért; illetve Békéscsaba és Nagyvárad között mintegy 5,5 milliárd forintból.

- Egy távvezeték megépítése a döntéstől az engedélyeztetésen át a beruházás befejezéséig mintegy
5-7 év - mondja az igazgató. - Vagyis igen előre kell látni a jövőbeli szállítási igényeket, amit a liberalizált kereskedelem megnehezít. Ugyanakkor az is tévhit, hogy a szabadpiac miatt a hálózati beruházások akár pótolhatják az erőművek korszerűsítését vagy új erőművek építését. Ennek érdekében az erőművi fejlesztéseket, a belső hálózat, illetve a nemzetközi összeköttetések bővítését egységes szemlélet keretében kell kezelni.




Forrás: Piac és Profit