A jegybank stabilitási jelentése szerint a bankok új, magasabb kockázatú piaci szegmensekbe lépnek be, és ezzel párhuzamosan lazítják a hitelezési feltételeiket.

A bankszektor kockázatokat hordozó, ezért minősítési kötelezettség alá tartozó teljes portfóliója
7,9 százalékkal növekedett az előző évhez képest – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közelmúltban közzétett adataiból. A kockázatot hordozó mérlegtételek 16,5 százalékkal növekedtek, ugyanakkor a mérlegen kívüli állomány 1,8 százalékkal csökkent.

A felügyelet kimutatása szerint tavaly mind a vállalkozói, mind a lakossági hitelportfólió minősége romlott a hitelintézeteknél: a problémás minősítésű állomány a vállalkozói hiteleknél 3,92, a lakosságiaknál pedig 1,92 százalékot ért el. A bankszektor mérleg- és mérlegen kívüli állományainak átlagos értékvesztés- és céltartalékszintje a teljes portfólió tekintetében ugyanakkor csökkent – a 2003-as 0,9 százalékról
0,8 százalékra –, ezen belül azonban a vállalkozói hiteleknél 0,3 százalékpontos növekedést regisztráltak.

A bankok hitelkockázataival a jegybank is részletesen foglalkozott legutóbbi stabilitási jelentésében.
Az ebben foglaltak szerint a bankok új, magasabb kockázatú és hiteltörténettel nem rendelkező szegmensekbe lépnek be, amellyel párhuzamosan lazítják hitelezési feltételeiket is. Emellett folyamatosan nő annak a kockázata, hogy a hitelintézetek nem képesek az új ügyfélszegmensek, így különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a háztartások forint és deviza alapú hiteleinek hosszabb távú kockázatát felmérni, kezelni, illetve beárazni.

A jegybank véleménye szerint stabilitási szempontból különös figyelmet érdemel, hogy az újonnan folyósított hiteleken belül mind a háztartásoknál, mind a vállalatoknál már meghatározó részesedéssel bír a devizahitelezés. Ezen belül – állapítja meg az MNB – a természetes fedezettel nem rendelkező svájcifrank-hitelek növekednek a legdinamikusabban, s ez hozzájárul a magánszektor árfolyamkitettségének növekedéséhez. A jegybank szakemberei szerint további kockázatot jelent, hogy a likviditáskorlátos ügyfelek közül – devizahitelezés esetén – az egységnyi hitelre jutó alacsonyabb törlesztőrészlet miatt olyan kör is forráshoz juthat, amely a forintfinanszírozásból egyébként kiszorulna.




Forrás: Világgazdaság Online