Egyes kutatók és politikusok már sokszor hangoztatták, hogy a jövőben hidrogént alkalmazunk majd üzemanyagként a fosszilis források helyett. Talán erre lesz is lehetőség. Az új technika önmagában nem hoz létre hidrogénalapú gazdálkodást, ám segíthet a szennyvízkezelés olcsóbbá tételében.

Míg jelenleg nem áll rendelkezésre elég biomassza a globális hidrogén- gazdálkodáshoz, ez a fajta megújuló energiatermelés segíthet a szennyvízkezelés költségeinek csökkentésében, emellett a nemzetek számára hidrogént bocsátana energiaforrásként.

A baktérium már magában is hidrogént termel. Ám ez az erjedő folyamat korlátokkal jár.
Az új kutatásban azonban Bruce Logan és társai 0,25 voltot vezettek a baktériumba. A szupertöltéssel rendelkező baktérium aztán képes volt az ecetsavat szén-dioxiddá és hidrogénné bontani, ez pedig egy olyan lépés, amire maguktól a baktériumok nem képesek.

Egy évvel ezelőtt Logan csapata mikrobiális üzemanyagcellákat alkalmazott, hogy a szennyvízből és a benne lévő baktériumokból elektromosságot készítsen. A technika elméletben hidrogént nyer ki bármilyen biológiailag lebontható, oldódó, szerves anyagból, köztük az emberi, mezőgazdasági, ipari szennyvízből, miközben a szennyvizet is tisztítja.

A hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban, ám igen nehéz befogni és tárolni. Más kutatók is dolgoznak hasonló projekteken, hogy mikrobiális üzemanyagcellákat hozzanak létre. Erre élesztőt vagy algát alkalmaznának.



Forrás: Hiradó.hu