Az erről szóló megállapodást eredetileg a múlt héten írták volna alá nyolc ország (Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Csehország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia) közlekedési miniszterei Luxembourgban, de végül néhány módosító javaslat miatt májusra halasztották ezt.

Csehország, Olaszország és Szlovénia ugyanis ma már közel sem áll ki olyan egyértelműen a közép-európai kezdeményezés mellett, mint korábban.

A jövő alighanem az egységesítésé, mivel az ugrásszerűen növekvő - 2015-re a jelenlegi dupláját elérő - európai légi forgalom egyre kevésbé kezelhető a régi módszerekkel. Az országhatárok ritkán esnek egybe a szakmai követelményekkel, ezért a légtérblokkok már ma is csak részben követik a politikai határokat.

A bécsi repülőtér kitűnő példája az együttműködésnek, hiszen a magyar légtér meghatározott részeit az osztrák irányítók is ellenőrzésük alatt tarthatják - nemzeti szuverenitásunk részleges átengedése nélkül ma már elképzelhetetlen volna a tavaly 14,7 millió utast kiszolgáló osztrák légikikötő működtetése.

Némileg leegyszerűsítve a Közép-Európai Légiirányítási Szervezet (angol betűszóval: CEATS) ugyanerről szólna, csak nagyobb léptékben. Ez esetben azonban nem a "közel körzeti", hanem a "magas légtéri" együttműködésen van a hangsúly: a tagországok 8700 méter feletti légi forgalmát a jelenlegi nyolc helyett egyetlen, bécsi székhelyű központ irányítaná, így a mostaninál ésszerűbben lehetne szervezni az átrepülő légi járművek útvonalait. Az új rendszer a légiirányítók és a pilóták számára is könynyebbséget jelentene, hiszen például a Szlovákia felől Szerbiába tartó járatok negyedórát sem töltenek Magyarország fölött.

A légiirányítókat azonban a szuverenitási kérdések helyett inkább az egzisztenciálisak izgatják: az együttműködést támadó olasz érdekképviseletek például azzal riogatják tagjaikat, hogy a közép-európai irányító központ létrehozását követően szakemberek százai kerülnek utcára a nemzeti légiforgalmi szolgálatoktól.

A magyar gazdasági és közlekedési minisztérium légügyi főosztályának vezetője, Kiss László szerint a CEATS-együttműködés nem veszélyezteti a munkahelyeket, a növekvő forgalmat ugyanis nem lehet kevesebb szakemberrel ellátni. A jelenlegi elképzelések szerint minden ország forgalomarányosan delegálhat majd irányítókat a központba, amelynek székhelye Bécsben lesz.

Ez azt jelenti, hogy a magyar légiirányítók egy része Bécsben kaphat majd munkát, a nem magas légtéri irányítást viszont továbbra is Budapestről látnák el. A magyar főváros egyébként a CEATS kutatási, fejlesztési és szimulációs központjának biztosít helyet 2001 óta. Prágában stratégiai, tervezési és fejlesztési egység lesz, míg Riminiben a CEATS tréningközpontja működik majd.

A Malév privatizációs pályázatán immár harmadik alkalommal részt vevő Aviation Solution Befektetői Konzorcium álláspontja szerint óvatosan kell bánni a nemzeti légitársaság üzletágainak értékesítésével - közölte lapunkkal Petre Gyöngyi, az ASBK kommunikációs ügyeiért felelős szakembere.
Az esetleges vagyonértékesítések a tavaly kétmilliárdos veszteséggel záró Malév több milliárd forintos hitelállományának fedezetét csökkentik, s burkolt formában tovább finanszírozzák a veszteséget.

A szóvivő a jelenlegi menedzsment vagyonfelélési koncepcióját vitatva, a kiszolgáló üzletágak fejlesztésében látja a jövőt, melyet tőkeerős, szakmai befektetőkkel lehet csak megvalósítani.
A Malév helyzete befolyásolja a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. idénre tervezett privatizációját is. A BA Rt. csak egy erős nemzeti légitársasággal együtt lehet sikeres - szögezte le a szóvivő. Véleménye szerint egy biztos lábakon álló Malév a reptér privatizációs eljárásában is értéknövelő szerepet tölthet be.

A Malév április elején meghirdetett harmadik privatizációs pályázatára összesen tizennégyen jelentkeztek, de jelenleg csak hat cég vesz részt a tárgyalásos eljárásban. Az ÁPV Rt. várhatóan nyáron hirdeti ki a tárgyalások eredményét. Az elmúlt fél évben meghirdetett két pályázat eredménytelenül zárult.



Forrás: nol.hu