Magyarország energiaellátásának jelenleg mintegy 70 százaléka az igen jelentős importfüggőséget eredményező szénhidrogénre épül. Ezzel szemben a megújuló energiakapacitás kihasználtsága igen csekély, és a legnagyobb arányban bevetett alternatív energiaforrás a biomassza.

A jobb eloszlás elterjesztésére uniós támogatások is rendelkezésre állnak, de szakemberek szerint a támogatási rendszer jelenleg több sebből vérzik. A Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) keretében, 2005-2006 időszakra a környezetbarát energiatermelő beruházások támogatására 4,4 milliárd forintot lehet fordítani.

A szakemberek szerint azonban a jelenlegi támogatási rendszer tovább erősíti a fennálló struktúrát, vagyis a biomassza több mint 80 százalékos részarányát a megújuló energiaforrásokon belül.
Ez pedig azért gond, mert az energetikai célra használt biomassza Magyarországon még nem energiaerdőkből vagy mezőgazdasági hulladékból származik, hanem jórészt a hazai természetes erdőállományból kerül ki.

Az alternatív energiával kapcsolatos támogatásokra mindenképpen szükség van, mert a hagyományos, vagyis fosszilis energiahordozókra épülő rendszerben nem veszik figyelembe az externáliák – azaz a külső gazdasági hatások – árát, amiért az alternatív energia látszólag nem versenyképes.
Ezt kompenzálják a központi támogatások.

Az alternatív energia sem igazi

Állandó, parázs vita folyik a szélerőművek környezetre gyakorolt káros hatásairól. Ugyanis mint minden energiatermelési módszernél, kell negatív környezeti hatással is számolnunk, mivel ténylegesen tiszta energia nincs – vallja Zalatnay László, az Energia és Környezet Alapítvány munkatársa.
A szélenergiánál negatívum a lapátok által keltett zaj, a madárvonulás során okozott kár, a mikroklíma megváltoztatása, valamint magának az építménynek az előállítása során keletkezett környezeti szennyezés. Azonban lokális és globális hatások megfelelő mérlegelésével meg lehet találni az adott helyre illő optimális megoldást. Zalatnay szerint az energiaellátás problémájára a gazdasági javak termelési és elosztási struktúrájának megváltoztatása lenne az igazi lépés.

A növekvő energiafelhasználást a gazdaság növekedése indukálja, ami mögött nem mindig találunk valós igényeket. Zalatnay példaként említi, hogy a szupermarketek élelmiszerkínálatában olyan messziről szállított élelmiszerek is vannak, amelyek helyben előállíthatók.

Azonban mivel az externális hatásokat nem számolják el, jelenleg megéri messziről szállítani, annak ellenére, hogy a nagy távolságú utaztatás rendkívül energiaigényes és környezetterheléssel jár.
Vagyis az energiaellátás problémája csak szemléletváltással oldható meg. Amíg nem sikerül összehangolni a gazdasági, környezetvédelmi és energetikai kérdéseket, a megoldás csak a növekvő energiaszükséglet kielégítésére irányulhat, ami viszont csak a kapacitás és ezáltal a környezetterhelés növelésével oldható meg.

Ha fúj a szél

A környezetvédelmi tárca az elmúlt években mintegy 500 szélerőmű építésére adott ki engedélyt, de ebből eddig csak hat valósult meg. Magyarország teljes energiatermelése alig éri el az évi
30 gigawattórát, miközben a 2004. évi teljes hazai áramtermelés 33 ezer gigawattóra fölött volt.
Tóth László, a Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke szerint itthon nincs jelentős különbség az egyes területek szélenergia kapacitása között, így a helyszínt elsősorban a környezetvédelmi és egyéb gazdasági körülmények határozzák meg.

A jelenlegi jogszabályok szerint a legalább 2 megawattos szélkerekek esetén környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. Győr-Moson-Sopron megyében jelenleg már 11, összesen 174 megawattos teljesítményű, részben már engedélyezett szélerőmű építése van előkészületben.




Forrás: fn.hu
http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=97557