A közlemény szerint a 100 lakosra jutó fővonalszám március végére 34,89-re csökkent a február végi 35,01-ről. A 100 lakosra jutó fővonalak száma 2004. végén 35,30, 2004. március végén még 35,61 volt. A 2005. első negyedévében bekapcsolt fővonalak száma mintegy 43 ezerrel csökkent.

Az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama márciusban a februári 215 percről 225,5 percre emelkedett. A hívások átlagos időtartama ugyanezen időszak alatt 3,37 percről 3,33 percre csökkent.

A háztartások telefonellátottságának aránya március végén a 2004 végi 70,9 százalék és a februári
70,3 százalék után 70,1 százalékon állt. A 100 fővonalra jutó várakozók száma 2005. márciusában
0,28-ról 0,30-ra emelkedett.

Az ISDN fővonalak száma márciusban mintegy 6700-zal csökkent, így ezek aránya az összes fővonalszámon belül 16,67 százalékra mérséklődött a február végi 16,80 százalékról. A mutató december végén 16,66 százalékon állt, vagyis az elmúlt negyedévben az ISDN fővonalszáma aránya 0,01 százalékponttal emelkedett, miközben az ISDN vonalak száma 6,8 ezerrel csökkent a negyedévben.
A látszólagos ellentmondás az ISDN fővonalak és a teljes fővonalszám eltérő mértékű változásából adódik.

Az xDSL vonalak száma a március végén 267 240 volt, mintegy 9 ezerrel több, mint február végén. Március végén az xDSL vonalak az összes bekapcsolt fővonal 7,6 százalékát tették ki.

Az NHH tájékoztatása szerint a vezetékes telefonszámok hordozhatóságával márciusban csaknem 3700 alkalommal, 2005 első negyedévében pedig összesen 10 398 esetben éltek. Március végéig a vezetékes számhordozhatósággal a 2004. januári bevezetése óta összesen 58 262-an éltek Magyarországon.



Forrás: fn.hu
http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=97655