A társaság azért áll el a jogorvoslattól, mert minél hamarabb le akarja zárni a tendert. Indoklásuk szerint erre a vasúti közlekedés színvonalának emelése miatt van szükség. A MÁV a vonatok beszerzését mindennél előbbrevalónak tekinti, és e „magasabb rendű szempontok" figyelembevételével veszi tudomásul a döntést.

Ugyanakkor egyet nem értését fejezte ki a társaság eljárását elmarasztaló határozati pontokkal kapcsolatban. A MÁV fontosnak tartja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította a közbeszerzési eljárás eredményét támadó pályázó (tehát a tenderen másodikként befutott Bombardier) beadványában foglalt kifogások döntő többségét.

A vasúttársaság külső szemlélő számára nehezen érthető közleményben sorolja fel ezen kifogásokat.
E szerint a döntőbizottság szerint a Stadler pénzügyi alkalmassága nem kétséges. A tender része volt az is, hogy a győztesnek meg kell vásárolnia a MÁV egyik szerelőüzemét, ahol a karbantartást végzik majd. A Stadler idevonatkozó ajánlata miatt az értékelési rendszer korrekciójára vonatkozó jogorvoslati kérelmet is elutasították.

Az elutasított kérelmek között szerepel még az ártárgyalás is, mely szerint a MÁV az ajánlati ár nem minden részére tette lehetővé az ártárgyalást. A bizottság azt sem látta bizonyítottnak, hogy a Stadler által ajánlott karbantartási díj kirívóan alacsony ellenszolgáltatást takar. A keresztfinanszírozás sem jogsértő, és a bizottság nem találta irreálisnak a Stadler vonatának energiafelhasználását sem. (Korábban Dian József, a Bombardier Dunakeszi Járműjavító Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta: az energiafelhasználás számításának módjával volt gondjuk.)

A MÁV azt is közölte, hogy a korábbi pénzügyi vezérigazgató-helyettes állításait (számítási hibák, nettó jelenérték számítás hiánya) a döntőbizottság nem erősítette meg.

Ugyanakkor a Közbeszerzési Döntőbizottság úgy látta, az ártárgyalás menete nem volt törvényes. Álláspontjuk szerint ugyanis a MÁV jogsértést követett el, amikor csak a közbeszerzési eljárás befejező szakaszában adott tájékoztatást arról, hogy az ártárgyalást árlicit formájában tartja meg, és csak ekkor közölte az árlicit lefolytatásának részletes szabályait.

A MÁV szerint ennek nincs jogszabályi alapja, tehát a döntőbizottság törvénytelenül járt el, ennek ellenére a vasúttársaság nem kér jogorvoslatot bíróságon. Szerintük az, hogy a tender feltételeit menet közben megváltoztatták, önmagában nem elég ahhoz, hogy megsemmisítsék az eljárás eredményét. Sőt, úgy gondolják, hogy az ártárgyalás formájáról (vagyis a licitálásról) már az árlicit előtt hat nappal, azaz március 2-án tájékoztatták a pályázókat, és ezért a jogorvoslati kérelem elkésett.




Forrás: fn.hu
http://www.fn.hu/cikk.php?id=6&cid=97808