Az emlékezőtehetséggel megáldott anyagot nagy érdeklődéssel fogadták a sebészektől egészen a lezárható háztartási tasakokat gyártó cégekig. A kutatók már korábban is alkottak alak-emlékező anyagokat fémből és más műanyagokból, azonban azoknak hőmérsékletváltozásra volt szükségük a működéshez, ezzel szemben a legújabb alak-emlékező műanyag egy teljesen új családot képvisel, ami a fény különböző hullámhosszainak hatására hajlik és egyenesedik ki.

"A fény mint stimuláló kiszélesíti az alak-emlékező polimerek alkalmazásait" - mondta Andreas Lendelein, a berlini GKSS kutatóközpont igazgatója, aki az MIT vegyészmérnökével, Robert Langerrel közösen publikálta eredményeit a Nature magazinban.

A találmány kulcsa egy fényérzékeny molekulacsoportban rejlik, melyek akkor alkotnak kötéseket egymással, ha a fény egy bizonyos hullámhosszának vannak kitéve. Ezeknek a molekuláknak egy vékony rétege nyúlik át egy másik, nem fényérzékeny molekulákból álló "állványzatra". Az állványzat kezdeti alakja jelenti a rendeltetési alakot. Így például ha egy kutató a véráram átjárhatóságát biztosító feszítődarabot akar készíteni, az állványzatot spirális alakban készíti el, majd erre felviszi a fényérzékeny molekulák rétegét.

Ezután egy speciális szerkezet alkalmazásával a spirált egy szállá egyenesítik ki, majd a molekulákat megvilágítják, melynek hatására a fényérzékeny részek kötést képeznek egymással és rögzítik az állványzatot a szál alakban. Később az alkalmazó orvosnak csak egy parányi bemetszést kell elvégeznie a szál és egy száloptikás szonda behelyezéséhez a beteg artériájába. A szondával juttatják el azt a bizonyos fény hullámhosszt, melynek hatására felbomlik a molekuláris kötés és a feszítődarabka visszaugrik eredeti spirális alakjába.

Lendelein szerint a legújabb kihívás a technika adott alkalmazásokhoz történő alakítása valamint a reakció erősítése, hogy nagyobb mennyiségű műanyagot is használhassanak.



Forrás: sg.hu