Miután a kormány januárban "árrendezés" címén átlagosan 11,5 százalékkal növelte a hatósági gázárakat, a július elsejei "árkorrekció" jegyében újabb emelésre van kilátás.

A szakértők hangsúlyozzák: a hatósági árnak alapvetően a piaci folyamatokat kell követnie, a gáz áralakulása pedig nagyjából az olajét követi. A januári emelést 40 dolláros olaj- és 200 forintos dollárárfolyamhoz igazították. Azóta az olaj kurzusa elérte az 55 dollárt is, igaz, a dolláré - eddig -
200 forint alatt maradt. Az elmúlt hetekben ugyan jelentősen olcsóbb lett az olaj, de ez a jelenlegi számításokban csak kis mértékben érvényesíthető. Ráadásul az előrejelzések is tartósan 50 dollár feletti olajárról szólnak, a most kialakítandó hatósági árszintbe pedig ezeket is be kell építeni.

A piaci folyamatok miatt tehát az árat emelni kellene. Ugyanakkor a kormány az ármegállapítás során egyéb szempontokat is figyelembe vehet. Az esetleges túlzott lakossági terheket hivatott enyhíteni például az az alap, amelyből a legkisebb fogyasztású lakossági felhasználók terheit csökkentik.
Ennek megfelelően januárban például a lakosság nagy része számára az emelés tényleges mértéke csak 4,5 százalék, a közepes fogyasztásúaké pedig 6 százalék volt.

(Kormányzati források ekkor felvetették a szociális helyzetet figyelembe vevő kompenzációt is - hiszen a nagyobb fogyasztás nem feltétlenül utal jó anyagi körülményekre, ám erről azóta nem hallani.)
Az ipari fogyasztókra azonban a lakosságnál jóval nagyobb többletterhet róttak, így az átlag is messze a várható infláció felett jött ki. Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke lapunknak sietett is leszögezni: most már semmiféle gázáremelést nem tudnak elfogadni, mert annak az ország versenyképessége látja kárát.

A másik lehetőség, hogy a kormány vállalja az összeütközést a gázcégekkel, és a magasabb ár miatt keletkezett többletköltségek egy részét lenyeleti velük. A "cső végén" mint nagykereskedő a Mol áll, amely 2004 és 2005 I. negyedéve között 45 százalékkal 30 milliárd forintra növelte a gázértékesítésen elért hasznát. Ezt a növekményt, azaz 9,5 milliárd forintot azonban a Molnak 2005 végén egy az egyben be kell fizetnie a gázár-kompenzációs alapba.

A Mol ugyanakkor a gázforgalom függvényében folyamatosan fizet is be az alapba: az első negyedévben 16 milliárd forintot. Noha a szabály szerint az olajtársaság befizetéseinek az idő előrehaladtával csökkenniük kell, a magas év eleji gázfogyasztás felfelé tornászta az összeget. (Tavaly a "normál" befizetés egész évben több mint 40 milliárd forint volt.) A Mol illetékesei csupán annyit közöltek, az esetleges júliusi árkorrekció kapcsán még nem egyeztettek az árelőkészítést végző Magyar Energia Hivatallal.

Néhány százalékos emelési kényszert tehát a kormány különböző módszerekkel akár ellensúlyozhat is, és akkor év közepétől mégsem kellene többet fizetni a gázdíjbeszedőnek. Podolák György, a témával foglalkozó MSZP-s képviselő legalábbis lapunknak úgy nyilatkozott: "noha a Fidesz láthatólag nagyon szeretné, jelen ismeretei szerint július elsejével nem lesz gázáremelés".




Forrás: nol.hu