E téren olcsóságunk már a múlté, Ázsiát megbízhatóságunkkal győzhetjük le.

Szatmári Júlia, a Nokia fejlesztője szerint sok egyéb ok mellett azért jó multinacionális cégnél dolgozni, mert nyitott a nemzetközi karrier, s a világ minden részén látja munkája kézzelfogható eredményét.
A magyar szakemberhez hasonlóan jó néhányan fejlesztenek hazai kutatóközpontokban a multiknak.

A jól képzett agyakat kihasználó multinacionális cégek többsége 1994-2000 között jelent meg nálunk, ezt követően igazán nagy volumenű, kutatás-fejlesztésre koncentráló fejlesztés nem volt - állítja Palkovics László, a Műegyetem professzora, aki "másodállásban" 1995-től a Knorr Bremse magyarországi fejlesztőintézetének igazgatója, 2004-től pedig már a teljes cégcsoport előfejlesztési igazgatója.
Szerinte gyengült az ország versenyképessége a kutatás-fejlesztés terén.

Ennek egyik magyarázata, hogy az ázsiai adottságokkal nehéz versenyezni. Arrafelé bőven rendelkezésre áll a jól képzett és olcsó munkaerő. Az is igaz, hogy az odavitt kutatás-fejlesztés nem stratégiai jelentőségű. Ott ugyanis a csúcstechnológiai kutatások eredménye könnyen kikerül és egy helyi cég saját "eredményeként" hasznosul. Mi magyarok a high-tech olyan területein lehetnénk versenyképesek, amelyek fejlesztéseit nem akarják, nem merik kiadni Kínának és Indiának, nálunk viszont biztonságban lennének.

Az utóbbi években a k+f költségek itthon is növekedtek, ami nem lenne baj, ha a hatékonyság is legalább ilyen mértékben nőtt volna, de erről nincs szó. A magasan képzett mérnököket jól meg kell fizetni, egyébként hamar elmennek. A fejlődés gátja, hogy nincsenek kutatás-fejlesztésre alkalmas kis- és közepes vállalatok, amelyeket a multik megbízhatnának részfeladatokkal. Az egyetemek részben átvették a szerepet, de ezek az intézmények erre nem igazán alkalmasak.

A magyar tudást persze vastagon megcsapolják a nemzetközi cégek. A svéd Ericsson több mint ötszáz főt foglalkoztat, ebből háromszázötvenen kutatnak. A General Electric (GE) volt az első multinacionális cég, amely hagyományaink és eredményeink miatt fontosnak tartotta a magyar fejlesztők bevonását a cég globális technológiai rendszerébe. A világcég fényforrásüzletágának európai technológiai központja Budapesten van, az egészségügyi üzletágban szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálására és kezelésére alkalmas készülékeket és szoftvereket fejlesztenek - tudtuk meg Szini Istvántól, a GE magyarországi vezető képviselőjétől.

Nem messze tőlük, a Chinoint megvásároló cég, a Sanofi-Aventis újpesti kutatóközpontjában háromszázan dolgoznak - a kutatások elsősorban a belgyógyászati és légzéssel kapcsolatos betegségekre irányulnak. Az év elején a SAP Labs, a világ harmadik legnagyobb szoftverfejlesztője tette közzé, hogy kutatás-fejlesztési központot hoz létre Budapesten, ahol 2006 végén akár háromszáz szakember is dolgozhat.

A legnagyobb befektetők egyike a Nokia. A finn óriáscég 1997-ben döntött úgy, hogy a következő nagy kutatóközpont Magyarországra kerül - tudtuk meg Risto Enbuska kutatás-fejlesztési igazgatótól.
A legfontosabb ok a jól képzett friss diplomások magas száma volt. Az alacsonyabb költség a döntésben nem számított meghatározó tényezőnek. Magyarországon a Nokia jelenleg három kutatóegységet működtet.

Az egyik a hálózati üzletághoz (Nokia Networks) kötődik, a másik terminál platformokhoz fejleszt komponenseket, a harmadik egység a Nokia Research Center része. Utóbbi a Nokia központi kutatóegysége, a jelenlegi termékfejlesztésen túlmutató technológiák felfedezésével foglalkozik.
A létszám jelenleg több mint 400 fő, az idén mintegy ötvennel bővül. A fejlesztési igazgató szerint a Nokia széles körű szakmai karriert kínál - folyamatos szakmai fejlődési lehetőséggel, versenyképes jövedelemmel. Ráadásul a piacon jelenleg létező legfejlettebb technológiát alkalmazzák.

A kutatást idecsábító jól képzett munkaerőben ma sincs hiány. Palkovics László állítja: a tömegképzésre áttért felsőoktatásban a klasszikus mérnöki szakokon ma is jó értelemben vett elitképzés folyik.
Az idén diplomázók ugyanolyan értékűek, mint az évtizede végzettek. A cégeknek ezt kell tudatosítaniuk, illetve azt, hogy az idehozott kutatások biztonságban vannak. A munkaerő olcsósága ugyanis önmagában már nem indok a letelepedésre.




Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/364060/