Az államháztartás hiánya az első négy hónapban elérte az éves előirányzat 70 százalékát.
Ez részben ugyan egyszeri kiadások következménye, de a tervezett deficitcél túllépését nagyon valószínűnek nevezi a prognózis. A GKI szerint az EU által elfogadott számítás szerint a deficit 2005-ben GDP 4 százaléka lesz, nagyobb az előirányzott 3,6 százaléknál, de kisebb a 2004. évi 4,5 százaléknál.

Az építőipar kivételével minden árutermelő ágazat érezhetően lelassult az idén az első negyedévben.
Az iparban - régóta nem tapasztalt módon - a kivitel dinamikája még a belföldi értékesítéstől is elmaradt, s ez utóbbi is főleg az energiatermelés miatt emelkedett.

A beruházások viszont a tavalyi IV. negyedévi stagnálás után idén nekilendültek, igaz döntően az autópálya-építésekkel összefüggésben. Ha lassan is, de a múlt év végi visszaesés után újra nőttek a feldolgozóipar beruházásai. Az I. negyedévben az építési beruházások összességében 12, a gépberuházások 3 százalék alatti mértékben emelkedtek.

A foglalkoztatottak száma az év elején lényegében stagnált, a versenyszférában emelkedett, a költségvetésiben csökkent. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,2 százalékponttal, 7,2 százalékra emelkedett.

Az év hátralevő részében - szezonális okokból is - csökkenést valószínűsítenek, azonban a GKI szerint várhatóan 6,5 százalékos éves átlag magasabb lesz a tavalyi 6,1 százaléknál, továbbra is jobb azonban az EU átlagánál.

A prognózis szerint az idén a reálkeresetek dinamikusan, és a lakosság megtakarításai is a korábbinál sokkal jobban nőnek. A bruttó átlagkereset 2005-ben a versenyszférában 7 százalékkal, a költségvetési területen 9,5-10 százalékkal emelkedik a prognózis szerint. Utóbbi a tavalyról az idei évre áttolt 13. havi bérek idei kifizetését figyelmen kívül hagyva 8 százalék körül lesz.

Az infláció az év eleji nagy csökkenés után némi hullámzás mellett stagnál. Májusban valószínűleg csökkent, majd a következő hónapokban - többek között a kőolaj árától függően - kissé emelkedhet. Éves átlagban 3,8 százalék körüli infláció várható - véli a GKI.

A márciusban rendkívül erős forint azóta mintegy 5 százalékkal gyengült, az év során ismét erősödés várható. A jegybanki alapkamat május végén 7,25 százalékra csökkent, ez az Európai Központi Bank
2 százalékos irányadó kamata és az infláció kedvező alakulása alapján további kamatcsökkentést tesz lehetővé.