Kínálati krízis alakult ki az építőanyag-piacon – állítja az Építőanyag-gyártók Fóruma. Tavaly a hazai gyártású építési termékek értékesítése – terméktől függően – 8/40 százalékkal maradt el az előző évitől, a tendencia folytatódott.

A belföldi kereslet hanyatlása mellett az is sújtja a hazai gyártókat, hogy megjelentek a gyenge és ellenőrizetlen minőségű, olcsó import építőanyagok, amelyek egyre agresszívebben szorítják ki a magyar termékeket a piacról. Az ukrán cement például tavaly már a fogyasztás negyedét adta.
A hazai tégla versenytársa Horvátországból és Szlovákiából érkezik. A kerámiatermékek piacán távol-keleti kínálat jelent meg, ajtókból, ablakokból lengyel és román import nehezíti a hazai gyártók helyzetét.

A fórum a hazai építőanyag-ipari cégek többségét képviseli, ezek együttvéve több mint 27 ezer embernek adnak munkát, s összesen 368 milliárd forintos árbevételt produkálnak. Nyilatkozatuk szerint a magyar építőipar jelenlegi helyzetét a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a gazdasági és adójogszabályok folyamatos változtatgatása, a versenyképességet korlátozó magas közterhek s növekvő alapanyag- és energiaköltségek jellemzik.

„A magyar állam nem él azokkal a jogi lehetőségekkel, amelyek EU-konformok, és egyben az ország érdekeit is szolgálják” – vélik. Nincsenek kötelezően alkalmazandó EU-szintű műszaki előírások, kötelező szakmai regisztráció. Nem megfelelő a jogi háttér, elégtelen az építési felügyelet. Következetlen az állami lakáspolitika, nem jött létre az önálló építésügyi minisztérium, amely az iparág fenntartható növekedését célzó szakmai és gazdaságpolitikai stratégiát kidolgozhatta volna. Mindezek növekvő eladatlan készletekhez, a termelés viszszafogásához vagy akár gyárbezárásokhoz vezethetnek, s ez a munkanélküliség növekedését vonja maga után.

A szakmai érdekképviselet szerint az egyik legfőbb teendő, hogy az építési tevékenységek a kedvezményes áfakörbe kerüljenek. Sürgetik, hogy a gyártók, forgalmazók és kivitelezők részére korszerű minőségi és tartóssági feltételeket írjanak elő, illetve nem megfelelő teljesítés esetén legyen mód a szankcionálásra.

Szorgalmazzák, hogy védjegy (minőségi jel) különböztesse meg a jó minőségű és tartós, hazai előállítású építési termékeket. Sérti a tisztességes vállalkozók érdekeit a feketemunka, ennek visszaszorítására ki kell építeni az építésügyi hatóság és felügyelet hálózatát, s növelni kell a vámhatóság és a fogyasztóvédelmi felügyelőség vizsgálatainak hatékonyságát – javasolják.