Az iparon belül különösen gyorsan fejlődött a híradástechnikai és járműgyártó ágazat. Jelentősen csökkent viszont a textil- és az élelmiszeripar termelése. Az építőiparon belül áprilisban is döntően az autópálya-építéssel összefüggő tevékenységek bővültek.

Az első négy hónapban az ipar exportja 5,1%-kal, belföldi értékesítése 3,2%-kal haladta meg az előző évit. A kivitelen belül a fogyasztási cikkek eladása, a belföldi értékesítésen belül a beruházási javak és továbbfelhasználásra termelő ágazatok tevékenysége bővült jelentősen. Az export és belföldi értékesítés közötti olló a szokásosnál sokkal kisebb.

A teljes külkereskedelmi termékforgalmon belül az export sokkal, csaknem 7 százalékponttal gyorsabban bővült, mint az import. Ebben a konjunktúra lanyhulása mellett a kiskereskedelmi forgalom lassulásának - a személygépkocsi-forgalom első négyhavi csökkenésének - is szerepe volt.

A foglalkoztatottak száma az év elején lényegében stagnált, a versenyszférában emelkedett, a költségvetésiben csökkent. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,4 százalékponttal, 7,2%-ra emelkedett, s hónapok óta stagnál, miközben szezonálisan némi mérséklődés lenne indokolt.
Az év hátralevő részében némi csökkenés valószínű, azonban az utolsó negyedévi 6,8%-os éves átlag így is magasabb lesz a tavalyi 6,3%-nál, bár továbbra is jobb az EU átlagánál.

Áprilisban a versenyszektorban dolgozók bruttó keresete 6,4, a költségvetési szektorban alkalmazottaké 6,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év egészében a versenyszférában 7%-os, a költségvetési területen 9,5-10%-os emelkedés várható. (Ez utóbbi a tavalyról az idei évre áttolt 13. havi bérek kifizetését figyelmen kívül hagyva 8% körül lesz.) Idén a reálkeresetek 5%-kal bővülnek.

Az infláció az év eleji nagy csökkenés után némi hullámzás mellett stagnál. Éves átlagban 3,8% körüli áremelkedés várható. A márciusban rendkívül erős forint átmenetileg mintegy 5%-kal gyengült, júniusban azonban ismét jelentősen erősödött. A jegybanki alapkamat júniusban 7%-ra csökkent, az év során további, 0,5%-os kamatcsökkentés valószínű.

A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya kissé javult, főleg az áruforgalmi deficit csökkent.
Nőtt a beáramló külföldi működőtőke, de a magyar tőkeexport is.