Az Európai Unió és Kína megállapodása az unió textil-iparának védelmében született: az olcsó kínai áru az utóbbi hónapokban olyan mértékben árasztotta el az uniós országok ruházati piacait, hogy a tagországok saját gyártmányú textilárui kezdtek versenyképtelenné válni. A nagy hagyományú olasz, spanyol, francia textil- és ruházati ipar eladásai a kínai árudömping hatására soha nem tapasztalt mélypontra estek vissza. Az Európai Bizottság a nagy tömegű kínai textiltermék megjelenésekor előbb vizsgálatot indított, majd konzultációkat kezdeményezett Pekinggel.

A tárgyalások sikerrel jártak, a helyzet most három évre előre megoldódik, méghozzá anélkül, hogy az unió durva lépésre, az import egyoldalú korlátozására kényszerült volna. Peter Mandelson EU kereskedelmi főbiztos és Bo Xilai kínai kereskedelmi miniszter aláírta azt a nyilatkozatot, amely tíz termékkategóriában három évre megszabta az EU-ba behozható kínai export maximális mennyiségét.

A megállapodás 2005. június 11-én lépett életbe, és - termékcsoporttól függően - 2008-ig a kínai szállítások évi 8-12,5 százalékos növekedését teszi lehetővé. A 35 liberalizált kínai termék közül a korlátozásban érintett tíz termékcsoport: pólóing, blúz, pulóver, férfinadrág, női ruha, melltartó, ágynemű, konyhai és asztalnemű, lenfonal, pamutszövet. Az Európai Bizottság szerint a megegyezés három évet ad az európai textil-iparnak, hogy felkészüljön, illetve alkalmazkodjon a megváltozott piaci körülményekhez.

A megállapodás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium véleménye szerint a magyar textil- és ruházati ipar számára is kedvező, mivel a behozatal korlátozása az összes olyan, elsősorban felsőruházati cikkre vonatkozik, ahol még van hazai gyártás. Korai lenne azonban azt gondolni, hogy ettől majd feltámad a hazai textil- és ruházati ipar, és a hazai piacról eltűnnek a kínai ruhaneműk.

Ismert, hogy a magyar gazdasági rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese a hazai textil- és ruházati ipar volt, az egykoron mintegy százezer munkást foglalkoztató könnyűipari ágazat mára néhány tízezer fővel, többnyire külföldi és néhány magyar tulajdonos kezében működik. Az ágazat régebben is exportorientált volt - főként a szocialista tábor országaiba szállított -, hazai piacra most is alig gyárt, a főként bérmunkában készülő termékek most is külföldön kelnek el nagyobb mennyiségben.

A textilruházati piacon nálunk az utóbbi tíz évben már egyértelműen a távol-keleti termékek dominálnak, a ruházati kereskedelemben meghatározó a kínai áru. A GfK Hungária Piackutató Intézet jelentése szerint a magyar háztartások évről évre egyre több ruházati terméket vásárolnak. A múlt évben egy átlagos háztartás 26 alkalommal, átlagosan 4103 forintot hagyott e célból a kasszáknál.

Forrás: Vas Népe Online