Általános értékelés szerint ezzel a nagyobb szoftver- és számítógépes vállalatok kerülnek kedvezőbb helyzetbe.

A szakbizottság elutasította azon módosító indítványok többségét, amelyek korlátozták volna a szoftver által működtetett találmányok szabadalmaztathatóságát, így tehát a jövőben szabadalmi védelmet élvezhetnek például a mosógépek, a mobiltelefonok vagy éppen az autók blokkolásgátló fékrendszerei.

A szabadalom ki fog terjedni magára a számítógépes programra is, legalábbis abban az esetben, ha a szoftver elengedhetetlenül szükséges a találmány működéséhez.

A sokat vitatott „szoftverszabadalmi irányelv” vitájában a fő töréspont a kisebb és nagyobb vállalatok között húzódik. Előbbieknek kevesebb lehetőségük van fejlesztésre, ezért a nyílt forráskódú szoftverek, s így a teljesen szabad verseny mellett érvelnek, és azt szeretnék elérni, hogy a szabadalmi védelem csak magára a találmányra terjedjen ki.

A nagyobb információtechnológiai cégek ezzel szemben úgy érvelnek, hogy éppen akkor lesz érdemes befektetni a számítógépes innovációba, ha a szabadalmi védelem a termékkel együtt az attól elválaszthatatlan szoftverre is kiterjed. Ez szerintük védelmet is nyújt az elsősorban amerikai versenytársakkal szemben.

Az új irányelv a nemzeti szabályozások helyébe lép, és uniós szinten egységesíti a szoftverek által működtetett találmányok szabadalmaztathatóságára vonatkozó jogszabályokat.