Az unió statisztikai hivatala szerint ugyanis Magyarországon 2050-ig 11,9 százalékkal fog csökkeni a népesség, ami jelentősen kihat majd e két területre. A konzervatív napilapban Andreas Quint Nincs ok eufóriára című írásában elemzi a nyugati befektetők lehetőségeit és kockázatait térségünkben.

Nemzetközi befektetők jelenleg szívesen jelennek meg a lengyel, a cseh és magyarországi ingatlanpiacon. Bizonyos területen és egyes régiókban még szinte kimeríthetetlen lehetőségeket látnak. Az optimizmusnak van alapja, hiszen új épületeket viszonylag könnyű ezekben az országokban kiadni, ez azonban a jövőben könnyen megváltozhat.

A demográfiai előrejelzések alapján a kelet- és közép-európai országokban, főként Lengyelországban és Magyarországon a lakosságszám érezhető csökkenésére kell számítani.

Az unió statisztikai hivatala hét államban jövendöl csökkenő lakosságszámot, Csehországban 2050-ig 12,9 százalékkal, Magyarországon és Szlovákiában 11,9 százalékkal, Lengyelországban
11,8 százalékkal élnek majd kevesebben.

E tény azonban nem csak a lakáspiacot befolyásolja majd, de amint Németországban is, hatásait érzékelni fogják az irodákat építő vagy bérbeadó cégek is. Már most is viszonylag magas,
15 százalékos az üres budapesti irodák aránya. Az előrejelzések szerint Magyarországon
2006-13 között az irodák 13,7 százaléka, Lengyelországban 11,6 százalékuk áll majd üresen.

Ezen országokban a gazdasági növekedés figyelemre méltó, azonban figyelembe kell venni az igen alacsony kiindulási szintet. Az EU legszegényebb régiói közül egy Lengyelországban, egy Magyarországon, egy Szlovákiában, s egy Lettországban található. A fenti államok polgárainak vásárlóereje – ha az uniós átlagot 100-nak vesszük – Csehországban 66,17 százalékon, Magyarországon 56,18 százalékon, Szlovákiában 49,37 és Lengyelországban 45,89 százalékon áll.
A vásárlóerő Szlovéniában érzékelhetően jobb, ott eléri a 74,40 százalékot.