A kíváncsiság eredendően az ember sajátja: a szem retinahártyája állandóan keresi a szokatlant, miközben dinamikusan kiszűri a megszokott dolgokat, s ezzel tehermentesíti agyunkat: az agyba már csak a változások, a "friss hírek" jutnak tovább - számolt be az amerikai Harvard Egyetem sejtbiológusai új eredményéről, amelynek részleteit a Nature folyóiratban tették közzé.

Markus Meister és munkatársai bizonyítékot találtak rá, hogy a retina aktívan keresi a vizuális környezetben előforduló új jelenségeket, s szemünk nem túl hűen továbbítja a látottakat, hanem karikatúra szerű vázlatot készít, a fontos dolgokat kiemeli, az érdekteleneket elnyomja, csak a viselkedéssel összefüggő részleteket továbbítja.

A dinamikus retina-adaptáció kiszűri a vizuális információáramból a megjósolható, tehát kisebb hírértékű elemeket. A sok függőleges elemet tartalmazó környezetben, például fűben, vagy fák között a retina elnyomja a sok függőleges vonalat, miközben kiemeli a ritka vízszintes elemeket. A kutatás során szalamandrák és nyulak ganglion retinasejtjeinek jeleit figyelték.

Ezek a sejtek általában a relatív távolságokat és az időbeli változásokat jegyzik meg, nem a pillanatnyilag látható képet. Új környezet esetén néhány másodperc kellett a ganglion sejtek adaptálódásához. Ezután megváltoztatták a kísérleti állatok elé táruló látványt, és megmérték, hogy az egyes ganglion sejtek milyen érzékenyen reagálnak a különféle képekre.

A legtöbb sejt nagyobb érzékenységet mutatott az újabb képeknél, mint a már látott régieknél.
A tudósok a jelenséget az evolúció által kikényszerített előrejelző stratégiaként, prediktív kódolásként értelmezték. Mivel az adaptáció hasonló jellegű volt a szalamandráknál és a nyulaknál, Meister szerint a kétéltűek és az emlősök változásfeldolgozó látásmechanizmusa azonos elven működik, noha fiziológiájuk igencsak eltér egymástól.




Forrás: Híradó.hu
http://www.hirado.hu/cikk.php?id=49609