Amint arról beszámoltunk, a hazai nagykereskedelem 80 és a kiskereskedelem 35 százalékát kezében tartó olajtársaság eddigi gyakorlatával szakítva jelentősen eltérő mértékben emelte a nagykereskedelmi és a kútjainál alkalmazott árait.

Ez azt eredményezte, hogy amíg a saját töltőállomásainak többségénél a 95-ös benzin négy, a gázolaj pedig három forinttal drágult, addig a tőle vásárló kúttársaságoknak nyolc, illetve hat forinttal emelte a nagykereskedelmi árát. Így a kiskereskedelmi piacon a Mol konkurenseinek számító cégek előtt két út állt: vagy az árrésüket csökkentve lenyelik a többletemelést, hogy a Mollal továbbra az eddigi versenyhelyzetben maradjanak, vagy az "évtizedes" szokás szerint szinte automatikusan beépítik az áraikba a beszerzési költség változását. Utóbbi esetben viszont a korábbinál rosszabb helyzetbe kerülnek a Mol-kutakkal szemben.

Tegnapi gyors kútkörképünk azt mutatta, hogy egyelőre inkább a beszerzési ár szinte teljes érvényesítését választották, ennek hatására viszont az eddig a Molnál tradicionálisan olcsóbb kút közül több a Mollal egy szintre került, sőt esetenként már drágább is volt. Az általunk vizsgált nem Mol-töltőállomásokon jellemzően nyolc forinttal drágult a 95-ös benzin és hattal a gázolaj. Igaz, egymástól két kilométerre lévő budapesti Esso-kutak között is tapasztaltunk például ötforintos eltérést.

Kút	Gázolaj	95-ös
Mol - Bp., Árpád fejedelem út	263,9	272,9
OMV - Bp., Szentendrei út	266,9	275,9
Shell - Bp., Bécsi út	266,9	276,9
Esso - Bp., Szentendrei út	266,9	275,9
Esso - Bp., Bécsi út	261,9	272,9
Esso - Piliscsaba	259,9	269,9
Független kút - Piliscsaba	255,0	265,0

A Mol megváltozott üzemanyagár-képzési politikája miatt bizonyos benzinkúthálózatok kiléphetnek a magyar piacról - nyilatkozta tegnap Varga István, a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója. A jelek szerint a Mol egyre több kútjánál alkalmaz a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó - jellemzően az eddigieknél alacsonyabb - árat. Másfelől pedig szakított azzal az évtizedes hagyománnyal, miszerint a nagy- és a kiskereskedelmi árait ugyanazon a napon és ugyanannyival változtatja.

A kiskereskedelmi piacon második helyezett, többnyire a Moltól vásároló Shell elnök-vezérigazgatója felhívta a figyelmet: ha ez az árképzési tendencia folytatódik, a Mol arra késztetheti versenytársait, hogy nálánál magasabb áron értékesítsenek, ami forgalomcsökkenéshez, piacvesztéshez és végső esetben kivonuláshoz is vezethet. Hozzátette: bizonyos esetekben sérülhetnek a versenyszabályok is.

Szerinte problémás lehet például, ha a Mol a kiskereskedelemben elmaradó hasznát a nagykereskedelem nyereségéből pótolná ki. Mindazonáltal sietett hozzátenni, elsősorban piaci jellegű, "hatékonyságjavító" válaszban gondolkodnak, nem kívánnak hatóságokat bevonni az ügy rendezésébe, és a Molon kívüli nagy benzinkútláncok sem egyeztették ebbéli véleményüket.

Ferencz I. Szabolcs, a Mol szóvivője megjegyezte: a társaság változtatott árpolitikáján és annak kommunikációján, de szerinte a Shell vezetőjének aggályai alaptalanok. Ma már nincs náluk központi kiskereskedelmi ár, és jobban figyelembe veszik a helyi viszonyokat is. Hozzátette, korábban is volt már eltérés a kis- és a nagykereskedelmi ár között, újdonságot most legfeljebb a kettő változtatásának időbeli eltolása jelenthetett. Noha a nagykereskedelmi árakról nem kívánt nyilatkozni, leszögezte: ha a nagyvevők magasnak találják a Mol árait, a környező országok finomítóiból is beszerezhetik a termékeket, tehát az olajcég nem tud visszaélni semmiféle erőfölényével.

Bodócsi Andrásban, a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsának tagjában a hírek kapcsán a tipikus "árprés" jelensége merült fel, ami, ha igaz, akkor ellenkezik a versenyszabályokkal. Eszerint a nagy- és kiskereskedelemben is érdekelt fél magasra helyezi a nagy-, míg alacsonyra kiskereskedelmi árait, amivel kiszoríthatja a versenytársait. Ez csupán rövid távon kedvező a fogyasztóknak - vélekedett -, hiszen ha valaki mindenkit kiszorít a piacról, már szabadon emelheti árait. Mint kifejtette, nem kell náluk jelentkezni senkinek, ha ők úgy látják, saját hatáskörben is indíthatnak e tárgyban vizsgálatot.

Ha a jelek tartósan megerősítenék ezt a gyanút, a versenyhivatal azt vizsgálhatná, hogy a kiskereskedelemben beépítik-e az árba a költségeket és egyfajta "tisztes hasznot".
A keresztfinanszírozás mindenképpen tiltott lenne. Hozzátette: bár már vizsgálták az olajtársaság korábbi árképzését, ez egy teljesen új helyzet, aminek kapcsán korábban nem végezhettek kutatásokat.




Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/369920/