Mindenképpen fizessék meg a vállalkozások a helyi iparűzési adót (ipa) - figyelmeztetnek adószakértők. Egyre nő azoknak a száma, amelyek nem fizetik meg az ipát arra hivatkozva, hogy az ellentétes az uniós előírásokkal. A tartozásra, illetve a jogosulatlanul visszaigényelt összegre azonban ötvenszázalékos adóbírságot vethetnek ki az önkormányzatok. Emellett az alapkamat kétszeresét teszik a nem befizetett összegre. Azoknak a cégeknek, amelyek megfizetik az adót, de jelzik, hogy visszakérik az átutalt öszszeget, ha arra bírósági döntés lehetőséget ad, nem kell szankcióval számolniuk

Elkán Lászlótól, a PricewaterhouseCoopers igazgatójától megtudtuk: elképzelhető, hogy a helyi iparűzési adót nem visszamenőleges hatállyal szüntetné meg az Európai Bíróság (EB). A hasonlóan vitatott olaszországi adónemmel kapcsolatban ugyanis az EB mellett működő, szakmai előkészítő munkát végző főtanácsnok egyértelműen azt javasolja, hogy - az olasz kormány kérésének megfelelően - jövőbeli hatállyal semmisítsék meg. Tehát a vállalkozások ne kapják vissza a befizetett adójukat, hanem csak a későbbiekben mentesüljenek e teher alól. Bár az állásfoglalást nem kell kötelezően figyelembe venni, az esetek többségében annak megfelelő döntés születik.

A főtanácsnok azt javasolta, hogy az EB indítsa újra a szóbeli eljárást, s az olasz állam jelöljön meg egy időpontot, amikortól megszüntetné az adónemet. Véleménye szerint Olaszország jóhiszeműsége bizonyított: az adó 1998-as bevezetésekor nem volt tudatában annak, hogy az ellentétes lenne az uniós előírásokkal. Az olasz állam arra hivatkozik: egy korábbi európai bizottsági vizsgálat nem állapította meg, hogy az adó az EU-normákba ütközne.

A másik nyomós érv, amely a visszamenőleges hatályú döntés ellen szól, az, hogy Olaszországnak tetemes összeget, 120 milliárd eurót kellene a vállalkozásoknak kifizetnie. A főtanácsnok szerint az olasz ügyben nem volna szabad alapul venni a korábbi osztrák esetben született döntést, amikor is visszamenőleges hatállyal törölték el a vitatott adónemet, de csak a perben állók kapták meg a pénzüket. Olaszországban ugyanis szinte nincs olyan vállalkozás, amely ne perelt volna.

Magyarország esetében szintén eséllyel felvethető a jóhiszeműség, mivel csatlakozáskor az Európai Bizottság megvizsgálta az iparűzési adót, s csak a kedvezményeket korlátozta. A viszszamenőleges döntés ellen esetünkben is érv lehet, hogy alapjaiban rendítené meg az államháztartást, hiszen több mint ezermilliárd forintot kellene az önkormányzatoknak visszafizetniük. A magyarországi vállalkozásoknak még akkor is bőven lesz idejük jogi lépéseket tenni, ha az olasz ügyben mégiscsak visszamenőleges hatályú döntés születne.




Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/371033/