Az internethez csatlakoztatott számítógépünk akár a család mindentudó bölcsének a szerepét is betöltheti. Ebben segítséget nyújtanak az online enciklopédiák, lexikonok is, mint például az egyik legkülönlegesebb, a wikipedia.org.

Képzeljünk el egy weblapon felettébb szokatlan gombot, amin az áll, hogy "Szerkesztés". Erre kattintva az oldal tartalmát - mindenféle regisztrálás nélkül, egy beépített szerkesztővel - módosíthatjuk, vagy akár le is törölhetjük. Ez a rendhagyó elv a legfőbb jellemzője az ún. wiki oldalaknak (hawaii nyelven gyorsat jelent).

A wiki honlapok története 1995-ig nyúlik vissza, amikor a "feltaláló", Ward Cunningham megalkotta az első wiki site-ot, a Portland Pattern Repositoryt (PPR), mely egy bizonyos területen tevékenykedő programozók közösségi életét, illetve közös munkáját igyekezett segíteni. Erre az alapelvre épül az egyik legkedveltebb online lexikon, a Wikipedia is. A Wikipedia egy többnyelvű, nyílt tartalmú, netes közösség által fejlesztett lexikon (kalendárium és napi hírek jellegű információkkal), amelyet a nonprofit Wikimedia Foundation üzemeltet.

A magyar Wikipédia rész az eredeti projekt nemzeti nyelvű eleme. 2005 májusában az angol részben több mint 533 000, a nemzeti nyelvű részekben pedig mintegy 1 000 000 (gyakran illusztrált és további kapcsolatokkal rendelkező) szócikk olvasható és szerkeszthető. Az angol nyelvű projekt 2001. január 15-én indult, a magyar változat pedig 2003. július 8-án látta meg a napvilágot: itt ma már több mint 10000 szócikk között kereshetünk.

Három alapelv mentén üzemel az online tudástár: a Wikipedia egy lexikon, ami wiki típusú honlapként funkcionál, tehát bárki szerkesztheti, és nyílt tartalmú (a GNU Szabad Dokumentáció Licenc szabályai vonatkoznak rá). A Wikipediát világszerte több ezer önkéntes tudós, érdeklődő, diák írja és szerkeszti, akik rábukkantak a hálón, és úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. Ők a wikipedisták, akik úgymond egyenrangúak, tehát nincsen közöttük "főszerkesztő". A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipedia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen. Az egyetlen objektív álláspont helyett megpróbálja bemutatni az összes főbb létező véleményt.

Milyen negatívumai lehetnek egy ilyen nyitott vállalkozásnak? A többség számára ismeretlen szócikkek pontossága, pártatlansága megkérdőjelezhető, hiszen kevesen tudják kijavítani, módosítani az esetleges tévedéseket. A nyitottság sajnos vonzza azokat a felhasználókat, akik nem szeretnének hasznosan részt venni ebben a projektben, hanem értelmetlenségeket és nyilvánvalóan hamis információkat helyeznek el a szócikkekben. Az ilyen esetekben bizonyos szócikkeket akár zárolni is lehet. Vajon mi akadályozza meg a rosszindulatú felhasználókat abban, hogy letöröljék a wiki tartalmát? Léteznek rendszeres biztonsági mentések, de szakértők szerint ezekre nagyon ritkán van szükség.

A statisztika egyébként is azt mutatja, hogy a wikiket viszonylag ritkán érik támadások. Erre többféle magyarázat létezik. Van, aki azt mondja, hogy a legtöbb ember, aki tudásra vágyik, és felkeresi a Wikipediát, nem rosszindulatú. Ezenkívül nem sok értelme van a pusztításnak, ha perceken belül valaki úgyis visszaállítja. Továbbá ha valaki letöröl egy oldalt, és történetesen senki nem állítja azt vissza, akkor feltehetően arra az oldalra amúgy sincs szükség, hiszen senki nem törődött vele. Talán ami a legtöbb hackert mégis távol tartja a wikiktől, az feltehetően a kihívás hiánya. Nincs semmi élvezet egy olyan rendszer feltörésében, aminek jóformán semmi védelme nincsen.




Forrás: nol.hu