Az ISPA támogatások két nagy körhöz kapcsolódnak, egyrészt a környezetvédelemhez, másrészt a közlekedéshez. Az Állami Számvevőszék idei évi jelentése a közlekedéssel foglalkozik.

Bihari Zsigmond főigazgató tájékoztatása szerint az, ami erre a területre rányomta a bélyegét, az előkészítést övező problémákra vezethető vissza. Mint mondta, az unió sem határozta meg időben pontosan az elképzeléseket, követelményeket, Magyarország pedig jelentős késedelemben volt az uniós támogatások fogadására alkalmas monitoring-rendszer kiépítésében.

A vasútfejlesztési nemzeti stratégia hiányában, a MÁV annak az ismeretében, hogy az Európai Unió milyen vasúti közlekedési folyosókban gondolkodik, kidolgozta saját fejlesztési céljait, és ezek emelkedtek a nemzeti stratégia szintjére – fejtette ki Bihari Zsigmond. Hozzátette: a MÁV olyan dolgokat is bevitt a csomagba, amelyek nem minősíthetők nemzetgazdasági szintű érdeknek, és nem feltétlenül szorosan kapcsolódnak az adott vasútvonal rekonstrukciójához.

Bihari Zsigmond kitért rá: az egyes projektek esetében 1,5-2 évre tehető a késedelem, ami
4,8 milliárdos többletköltséget indukál, ez azonban része a teljes 17 milliárd forintos költségnövekedésnek.

Forrás: Magyar Nemzet Online